KRESZ ABC; naprakész KRESZ szabályok böngészője

Kapcsolat

Név: Non-Stop Autós-Motoros Iskola
Cím: 1082, Bp. Üllői út 66.
        (A Klinikák Metróállomásnál)
Tel.: (06-1) 303-0483
Tel.: (06-30) 257-3294
E-mail: info@kreszabc.hu
Térkép: Hol vagyunk?
Iroda: H-P: 8-18 óra, Szo: 8-12 óra


Navigáció

Keresés
KRESZ - A hatályos KRESZ - KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól
1. § A rendelet hatálya
2. § Fogalmak
3. § A közlekedésben résztvevõkre vonatkozó általános rendelkezések
4. § A jármûvezetés személyi feltételei
5. § A jármûvek közlekedésben való részvételének a feltételei
6. § A rendõr jelzései
7. § A jelzõõr jelzései
8. § A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülékek
9. § A jármûforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülékek
10. § A közúti jelzõtáblákra vonatkozó közös rendelkezések
11. § Útvonaltípust jelzõ táblák
12. § Az elsõbbséget szabályozó jelzõtáblák
13. § Utasítást adó jelzõtáblák
14. § A jármûvek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzõtáblák
15. § Megállási és várakozási tilalmat jelzõ táblák
16. § Veszélyt jelzõ táblák
17. § Az útra vonatkoztatott tájékoztatást adó jelzõtáblák
17/I. § Az útmenti létesítményekrõl tájékoztató jelzõtáblák
18. § Útburkolati jelek
19. § Vasúti átjárót biztosító jelzõberendezések
20. § Egyéb közúti jelzések
20/A. § Egyes közúti jelzésekre vonatkozó külön rendelkezések
21. § Gyalogosok közlekedése
22. § Gyalogosok zárt csoportjának a közlekedése
23. § A jármûvek utasaira vonatkozó szabályok
24. § Elindulás
25. § Haladás az úton
26. § Sebesség
27. § Követési távolság
28. § Elsõbbség az útkeresztezodésben
29. § Irányváltoztatás, irányjelzés
30. § Hangjelzés
31. § Bekanyarodás
32. § Kitérés
33. § Megfordulás, hátramenet
34. § Elõzés
35. § Kikerülés
36. § Párhuzamos közlekedés
37. § Közlekedés autópályán és autóúton
38. § Közlekedés villamospályával ellátott úttesten
39. § Közlekedés vasúti átjáróban
39/A. § Közlekedés lakó-pihenõ övezetben
40. § Megállás
41. § Várakozás
42. § Magatartás a megkülönböztetõ vagy figyelmeztetõ jelzéseket használó jármûvekkel szemben
42/A. § Magatartás veszélyes anyagot szállító jármûvekkel szemben
43. § Magatartás a gyalogosokkal szemben
44. § A forgalomban résztvevõ jármûvek kivilágítása
45. § Az álló jármûvek kivilágítása
46. § Személyszállítás
47. § Teherszállítás
48. § A közlekedésben való részvétel külön feltételei
49. § Megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármûvek
50. § Figyelmeztetõ jelzést használó jármûvek
51. § Útvonalengedélyhez kötött jármûvek
51/A. § A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése
52. § Veszélyes anyagot szállító jármûvek
53. § Villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok
54. § Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok
55. § Állati erõvel vont jármûvek és kézikocsik
56. § Mûszaki hiba
57. § Elromlott jármû vontatása
58. § Közúti baleset
59. § A jármûvek eltávolítása
60. § A jármûvet javító mûhelyre vonatkozó rendelkezések
61. § A jármûvek üzemben tartóira vonatkozó külön rendelkezések
62. § Állatok hajtása (vezetése)
63. § Az utak igénybevételével kapcsolatos egyéb szabályok
64. § Hatálybalépés
65. § A jármûvekre vonatkozó átmeneti rendelkezések
66. § A közúti jelzésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések
67. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja

1. § A rendelet hatálya

A rendelet a Magyar Köztársaság területén levõ közutakon és közforgalom elõl el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza.


A lap tetejére

2. § Fogalmak

I. Az úttal kapcsolatos fogalmak

a) Út: a gyalogosok és a közúti jármûvek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetõleg magánterület (közforgalom elõl el nem zárt magánút).

b) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttõl szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.

c) Úttest: az útnak a közúti jármûvek közlekedésére szolgáló része.

d) A menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely - a menetirányt tekintve - az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezõvonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körfogalmú úton az úttest, továbbá osztottpályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra esõ úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendõ.

e) Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendõ szélességû - akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem jelölt - része.

f) Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levõ, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része.

f/1. Kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpárosok egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv.

g) Útpadka: az útnak az úttest mellett levõ, útburkolattal el nem látott része.

h) Kerékpárút: jelzõtáblával kerékpárútként megjelölt út.

h/1. Gyalog- és kerékpárút: jelzõtáblával gyalog-és kerékpárútként megjelölt út, amelyen a gyalogos és a kerékpáros forgalom részére fenntartott útfelületet burkolati jellel és eltérõ színû burkolattal is kijelölhetõ.

h/2. Kerékpáros nyom: az úttesten kerékpárt és nyilat mutató sárga színû burkolati jellel kijelölt útfelület.

h/3. Nyitott kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpár és különleges esetekben (az egymás mellett történõ elhaladáshoz szükséges hely biztosítása érdekében) jármû egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv.

i) Járdasziget: az útnak az úttesten levõ, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt - a jármûforgalom elõl elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a jármûforgalom irányítására szolgáló - része.

j) Osztottpályás út: olyan út, amelynek a két forgalmi irány céljára - egymástól járdaszigettel, növényzettel, zárt villamospályával vagy más hasonló módon elválasztott - két külön útteste van.

k) Útkeresztezõdés: két vagy több útnak azonos szintben való keresztezõdése, egymásba torkollása, illetõleg elágazása.

l) Autópálya: jelzõtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út.

m) Autóút: jelzõtáblával autóútként megjelölt út.

n) Fõútvonal: jelzõtáblával fõútvonalként megjelölt út.

o) Gyalogút: jelzõtáblával gyalogútként megjelölt út, illetõleg olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál és az úttesttõl tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény, stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el.

p) Útzár: a közútnak, rendõrségi ellenõrzés céljából, a jármûvek továbbhaladását akadályozó eszközökkel történõ lezárása.

r) Biztosított vasúti átjáró: a közúti jármûvek forgalmát teljes sorompó; teljes sorompó és piros fényt adó kiegészítõ berendezés; hangjelzõ berendezés; fénysorompó; félsorompóval kiegészített fénysorompó; jelzõõr szabályozza.

s) Biztosítatlan vasúti átjáró: a közúti jármûvek forgalmát az r) pontban meghatározott berendezések vagy jelzõõr nem szabályozza.

sz) Földút: jármû közlekedésre szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú (pl. zúzottkõ, kavics, murva, kohósalak stb.) út, amelyen legfeljebb talajszerkezetet javító beavatkozás történt, ideértve azon földutat is, amely a szilárd burkolatú úthoz való csatlakozás, illetve a vasúti átjáró elõtt legfeljebb 50 méter hosszban szilárd burkolattal rendelkezik.

t) Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek útteste szabályosan lerakott kõ vagy mûkõ, továbbá beton vagy aszfalt burkolattal rendelkezik.


II. A közúti jármûvekkel kapcsolatos fogalmak

a) Jármû: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erõvel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejébõl 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minõsül jármûnek. Az ilyen eszközökkel közlekedõ személyek gyalogosoknak minõsülnek.

b) Gépjármû: olyan jármû, amelyet beépített erõgép hajt. A mezõgazdasági vontató, a lassú jármû, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minõsül gépjármûnek.

c) Gépkocsi: olyan gépjármû, melynek négy vagy több kereke van; a négy kerekû motorkerékpár azonban nem gépkocsi.

d) Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezetõ ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülõhely van.

e) Autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felsõvezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben - a vezetõ ülését is beleértve - kilencnél több állandó ülõhely van.

f) Trolibusz: elektromos felsõvezetékhez kötött gépkocsi.

g) Vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi.

h) Nyerges vontató: olyan vontató, amely a rajta levõ nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi súlyának jelentõs részét átveszi.

i) Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi.

j) Motorkerékpár: a külön jogszabályban L3e jármûkategóriába sorolt kétkerekû oldalkocsi nélküli, L4e jármûkategóriába sorolt oldalkocsival rendelkezõ jármû, továbbá a motoros tricikli.

k) Motoros tricikli: a külön jogszabályban L5e jármûkategóriába sorolt háromkerekû és L7e jármûkategóriába sorolt négykerekû motorkerékpár.

l) Mezõgazdasági vontató: kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkezõ, pótkocsi vontatására és/vagy mezõgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, mûködtetésére alkalmas, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármû, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet.

m) Lassú jármû: olyan jármû, amelyet beépített erõgép hajt és sík úton önerejébõl 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.

n) Pótkocsi: olyan jármû, amely gépjármûvel, mezõgazdasági vontatóval vagy lassú jármûvel történõ vontatásra készült. A legfeljebb 750 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegû pótkocsi: könnyû pótkocsi, az ennél nagyobb össztömegû pótkocsi: nehéz pótkocsi.

o) Félpótkocsi: olyan pótkocsi, amely a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy súlyának jelentõs részét a vontató veszi át.

p) Jármûszerelvény: gépjármûbõl, mezõgazdasági vontatóból vagy lassú jármûbõl és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetõvel, egységként résztvevõ jármûkombináció.

r) Segédmotoros kerékpár: a külön jogszabályban L1e jármûkategóriába sorolt kétkerekû, L2e jármûkategóriába sorolt háromkerekû jármû, továbbá az L6e jármûkategóriába sorolt quad és mopedautó.

r/1) Kerékpár: olyan, legalább kétkerekû jármû, amelyet emberi erõ hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményû motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhetõ el.

r/2) Quad: a külön jogszabályban

- L6e jármûkategóriába sorolt könnyû négykerekû segédmotoros kerékpár vagy

- L7e jármûkategóriába sorolt négykerekû motorkerékpár,

amely nyitott utasterû, kormánymûve nem áttételes és a motorkerékpárok esetében szokásos kezelõszervekkel van felszerelve.

r/3) Mopedautó: a külön jogszabályban L6e jármûkategóriába sorolt könnyû négykerekû segédmotoros kerékpár, amely zárt utasterû, több személy szállítására kialakított, kormánykerékkel és a gépkocsikban szokásos kezelõszervekkel van felszerelve."

s) Villamos: olyan jármû, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.

sz) Veszélyes anyagot szállító jármû: olyan jármû, amelyet elején és hátulján narancssárga alapszínû, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg.

t) Sajáttömeg: üzemanyaggal feltöltött és a szükséges tartozékokkal (szerszám, pótkerék stb.) ellátott üres jármû tömege.

u) Össztömeg: a jármû saját tömegének, valamint a rajta levõ személyeknek, rakománynak és egyéb tárgyaknak az együttes tömege.

v) Megengedett legnagyobb össztömeg: az illetékes hatóság által meghatározott az a tömeg, amelyet a jármû össztömege nem haladhat meg.

w) Gyermekbiztonsági rendszer:

wa) integrált gyermekbiztonsági rendszer: hevederek vagy hajlékony elemek kombinációja, biztonsági csattal, beállító eszközökkel, tartozékokkal és egyes esetekben kiegészítõ székkel és/vagy ütközésvédelemmel együtt, amit a saját beépített hevederrel vagy hevederekkel rögzítenek;

wb) nem integrált gyermekbiztonsági rendszer: részleges biztonsági rendszer, amely a felnõttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva - amely körbeveszi a gyermek testét, vagy biztonságosan rögzíti azt a szerkezetet, amelyben a gyermeket elhelyezik - teljes gyermekbiztonsági rendszert képez.

x) Betegszállító gépjármû: külön jogszabály szerint ilyennek megjelölt és üzemeltetett jármû.

y) Iskolabusz: kizárólag gyermekek, tanulók, felnõtt kísérõ melletti szállítására rendszeresített és a 48 § (12) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelõ autóbusz, amely a közoktatási intézmény munkarendjéhez igazodóan közlekedik.

z) Tengelyterhelés: a jármû egy-egy tengelyén levõ kerekek által a vízszintes talajra átvitt súly.


III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak

a) Vezetõ: az a személy, aki az úton jármûvet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minõsül vezetõnek. A gépkocsivezetés oktatása és az azt követõ gyakorlati vizsga során vezetõnek az oktató minõsül.

b) Elsõbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevõjével szemben. Azt a jármûvet, amelynek elsõbbsége van, az elsõbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsõbbsége van, az elsõbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában.

c) Elõzés: jármûvel az úttesten azonos irányban haladó jármû melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különbözõ forgalmi sávokban folyamatosan haladó jármûvek egymás melletti elhaladása nem minõsül elõzésnek.

d) Megállás: jármûvel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetõleg - ha a vezetõ a jármûnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történõ egy helyben tartózkodás.

e) Várakozás: jármûvel a megállásnál hosszabb ideig történõ egyhelyben tartózkodás.

f) Lakott terület: a lakott terület kezdetét és végét jelzõ táblák közé esõ terület.

g) Éjszaka: az esti szürkület kezdetétõl a reggeli szürkület megszûnéséig terjedõ idõszak.

h) Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhõsödés, köd, esõ, hóesés, porfelhõ vagy más ok miatt elõállt jelentõsebb korlátozottsága.

i) Mobil rádiótelefon: a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére alkalmas készülék (végberendezés).

j) Gyermekbiztonsági rendszer testsúly szerinti csoportba sorolása: a benne elhelyezhetõ gyermek testsúlya szerint:

j/a) 0. csoport: 10 kg testsúly alatt,

j/b) 0+. csoport: 13 kg testsúly alatt,

j/c) I. csoport: 9-18 kg testsúlyig,

j/d) II. csoport: 15-25 kg testsúlyig,

j/e) III. csoport: 22-36 kg testsúlyig.

k) Fényvisszaverõ mellény (ruházat): az MSZ EN 471:2003. számú szabványban meghatározott követelményeknek megfelelõ mellény vagy ruházat.

Ami a közúti forgalommal kapcsolatos fogalmakból kimaradt:
- Veszélyeztetés: ha valaki a közlekedés más résztvevõit kár, baleset bekövetkezésének, a személy- és vagyonbiztonság sérelmének a lehetõségébe sodorja.
- Akadályozás: ha valaki a közlekedés más résztvevõjét a szándéka szerinti menetében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzattól eltérõ közlekedési magatartásra (pl. fékezésre vagy irányváltoztatásra) kényszeríti.
- Zavarás: olyan magatartás, amellyel valaki másnak a közlekedését nehezíti, a közlekedés más résztvevõit megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja vagy indokolatlanul leköti (pl. zavar az a jármûvezetõ, aki a kürtöt, fénykürtöt, vagy a távolsági fényszórót indokolatlanul használja. Zavar az a jármûvezetõ is, aki a jármûve sebességével megtéveszti az elsõbbséggel rendelkezõket).



A lap tetejére

3. § A közlekedésben résztvevõkre vonatkozó általános rendelkezések

(1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles

a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;

b) a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenõrzésére jogosultak utasításainak eleget tenni;

c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

A "bizalmi elv" alkalmazása a biztonságos közlekedés feltétele. A "bizalmi elv" lényege, hogy minden közlekedõ ismeri és betartja a közlekedés szabályait.

(2) A gépkocsi vezetõje menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekû, továbbá gépkocsinak nem minõsülõ háromkerekû jármû vezetõje menet közben - ideértve a forgalmi okból történõ megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.


A lap tetejére

4. § A jármûvezetés személyi feltételei

(1) Jármûvet az vezethet, aki

a) a jármû vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármû vezetésétõl eltiltva nincs;

b) a jármû biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá

c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

(2) A jármû vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetõleg a vezetõ nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett engedélyt a vezetõnek vezetés közben magánál kell tartania.


A lap tetejére

5. § A jármûvek közlekedésben való részvételének a feltételei

(1) A közlekedésben olyan jármûvel szabad részt venni,

a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye van;

b) a jármûre külön jogszabályban meghatározott számú, típusú és elhelyezésû hatósági jelzés(ek) (rendszámtábla(ák)) van(nak) felszerelve;

c) amely a jogszabályban meghatározott mûszaki és környezetvédelmi feltételeknek megfelel;

d) amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét nem szennyezi;

e) amely megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételnek.

(2) A jármû vezetõje, mielõtt a jármûvel a telephelyrõl (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezõen elõírt világító- és fényjelzõ berendezések állapotát (mûködését), valamint a hatósági jelzés(ek) (rendszámtábla(ák)) meglétét, állapotát - az adott körülmények között indokolt módon - ellenõrizni.

(3) Ha a jármû az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek nem felel meg;

a) az üzemben tartó nem engedheti meg, hogy a vezetõ a jármûvel elinduljon és az elindulást köteles megakadályozni;

b) a vezetõ a jármûvel nem indulhat el és az elindulásra vonatkozó utasítás végrehajtását köteles megtagadni.

(4) A jármû hatósági engedélyét - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a vezetõnek vezetés közben magánál kell tartania.

(5) A hatósági jelzés(eke)t (rendszámtábla(ka)t) a jármûvön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos.

(6) A külföldre távozó magyar rendszámú gépjármûvet - a „H” betût feltüntetõ - államjelzéssel kell ellátni.

(7) A Magyar Köztársaság területén csak olyan külföldi rendszámú gépjármû közlekedhet, amelyet a rendszámot kiadó állam jelzésével elláttak.

(8) Rendkívüli idõjárás, természeti körülmények (havazás, jegesedés, árvíz stb.) esetén a közúti jármûveknek a Magyar Köztársaság területére történõ beléptetése - külön jogszabály alapján - feltételhez köthetõ vagy korlátozható.

(9) A magyar hatósági jelzéssel ellátott gépjármûvön - ide nem értve a DT és a CK betûjelû rendszámtáblával közlekedõ gépjármûvet - nem lehet olyan jelzést - így különösen CD jelzésû matricát - feltüntetni, amely arra utal, hogy a gépjármû a Magyarországon mûködõ diplomáciai és konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek vagy ezek nemzetközi szerzõdés alapján mentességet élvezõ tagjának, illetve a mentességet élvezõ családtagjának használatában van.


A lap tetejére

6. § A rendõr jelzései

(1) A forgalmat az útkeresztezõdésben irányító rendõr karjelzései:

a) a rendõr mindkét karjának oldalirányú kinyújtása

- a kinyújtott karral párhuzamos irányból érkezõk részére szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat; a jármûvel - ha jelzõtábla nem tiltja - az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;

- a kinyújtott karra merõleges irányból érkezõk részére a továbbhaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet; a jármûvel az útkeresztezõdésnél - a kijelölt gyalogosátkelõhely, illetõleg a megállás helyét jelzõ útburkolati jel, ezek hiányában az útkeresztezõdés elõtt - meg kell állni;

b) a rendõr függõlegesen feltartott karja a forgalom irányának megváltozását jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levõ gyalogos pedig köteles az áthaladást mielõbb befejezni; a jármûvel az a) pontban említett helyen meg kell állni, ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkeresztezõdésen mielõbb át kell haladni;

c) ha a rendõr a jobb karjával maga mögé int, bal tenyerét pedig a balról jövõ forgalom felé fordítja, a jobbról érkezõ jármûvek - a rendõr mögött - balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a jobbról érkezõ jármûvek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezõk részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;

d) ha a rendõr jobb karját vízszintesen maga elé nyújtja, bal karjával pedig maga elé int, a balról érkezõ jármûvek - a rendõr elõtt - balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a balról érkezõ jármûvek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezõk részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;

e) karjelzés hiányában a rendõr vállával párhuzamos, illetõleg vállára merõleges irányból érkezõk részére - értelemszerûen - az a) pont rendelkezései az irányadók;

f) ha a rendõr kinyújtott karjával maga felé int, ezzel a sebesség növelésére, ha pedig kinyújtott karját le- és felfelé mozgatja, a sebesség csökkentésére ad utasítást.

(2) Ha a rendõr a forgalmat nem útkeresztezõdésben irányítja,

a) a jármûvek megállítására

aa) karjának vagy fehér szegélyû piros tárcsának függõleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetõleg síppal ad jelzést,

ab) menet közben a megkülönböztetõ fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyû piros tárcsának, piros vagy fehér fényû lámpának fel-le mozgatásával, illetõleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegû felirattal;

b) a megkülönböztetõ fényjelzést használó gépkocsiból vagy motorkerékpárról, illetõleg rendõrségi helikopterrõl hangszórón keresztül adott, a követendõ közlekedési magatartásra vonatkozó utasításának megfelelõ módon kell az úton közlekedõ jármû vezetõjének eljárnia.

(3) A rendeletben meghatározott egyéb közúti jelzések és a forgalmi szabályok csak annyiban irányadók, amennyiben a rendõr jelzésével nem ellentétesek.

(4) Az (1), (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerûen irányadók a szolgálatban lévõ katonai forgalomszabályozó, a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenõre, a vám- és pénzügyõr, a tûzoltó, valamint a forgalmat ellenõrzõ közlekedési hatóság közúti ellenõre által adott jelzésekre is.
A lap tetejére

A jelzõõr jelzései

7. § (1) A jelzõõr vagy a polgárõr jelzõtárcsával vagy - feltartott, vagy vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett - piros fényû lámpával adott jelzésére meg kell állni.

(2) Ha a forgalmat jelzõõr vagy polgárõr irányítja, köteles azt az egyéb veszélyt jelzõ táblával - a jelzõõrre vonatkozó kiegészítõ táblával együtt - a külön jogszabályban meghatározottak szerint elõre jelezni.
A lap tetejére

8. § A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülékek

(1) A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülék két (felül álló gyalogost mutató piros, alul haladó gyalogost mutató zöld fényû) lámpából áll, és sorrendben folyamatos zöld, villogó zöld, majd piros fényjelzést ad. A fényjelzõ készülék folyamatos zöld fény jelzésnél folyamatos, a villogó zöld fényjelzésnél szaggatott kiegészítõ hangjelzést is adhat.

(2) Az (1) bekezdésben említett fényjelzõ készülék fényjelzéseinek a jelentése:

a) a folyamatos zöld fény szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat;

b) a villogó zöld fény az áthaladásra engedélyezett idõtartam végét jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levõ gyalogos pedig köteles az áthaladást mielõbb befejezni;

c) a piros fény az áthaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett fényjelzõ készülék lámpái az álló vagy a haladó gyalogos mellett kerékpárt is mutatnak, a (2) bekezdés rendelkezései - értelemszerûen - az úttestet keresztezõ kerékpárúton haladó kerékpárosra is vonatkoznak.

(4) Ahol a gyalogosforgalom irányítására külön fényjelzõ készüléket nem helyeztek el, a 9. § (1) bekezdésének a) pontjában említett fényjelzõ készülék jelzései - értelemszerûen - irányadók a gyalogosokra is.


A lap tetejére

9. § A jármûforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülékek

(1) A jármûforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülékek:

a) az úttest forgalmának irányítására szolgáló fényjelzõ készülék: három (felül kör alakú vagy nyilat mutató piros-, középen kör alakú vagy nyilat mutató sárga-, alul kör alakú vagy nyilat mutató zöldfényû) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;

b) a kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmának irányítására szolgáló fényjelzõ készülék: három (felül kör alakú vagy kerékpárt mutató piros-, középen kör alakú vagy kerékpárt mutató sárga-, alul kör alakú vagy kerékpárt mutató zöldfényû) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;

c) az utat (vagy egyes forgalmi sávokat) keresztezõ villamos, illetõleg a megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármûvek áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelzõ készülék: két (felül kör alakú piros, alul kör alakú sárga fényû) lámpából áll és sorrendben villogó sárga, folyamatos sárga, majd piros fényjelzést ad;

d) a veszélyes hely jelzésére szolgáló fényjelzõ készülék: egy (kör alakú sárga fényû) lámpából áll és villogó sárga fényjelzést ad; ilyen fényjelzést - idõszakonként - az a) pontban említett fényjelzõ készülék is adhat;

e) a forgalmi sáv foglaltságát jelzõ vagy a váltakozó irányú forgalmat szabályozó fényjelzõ készülék: három egymás mellett elhelyezett (balról piros X alakot mutató, középen villogó sárga ferdén lefelé nyilat mutató, jobbról zöld lefelé nyilat mutató) lámpából áll, és sorrendben zöld, villogó sárga, majd piros fényjelzést ad.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett fényjelzõ készüléket - a (3) bekezdésben említett kivétellel - az úttest mellett, a menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A fényjelzõ készüléket a bal oldalon, illetõleg az úttest felett megismételhetik. A fényjelzõ készülék jelzése - a (3) bekezdésben említett esetet kivéve - a fényjelzéssel szemben közlekedõ minden jármûre vonatkozik.

(3) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van és minden forgalmi sáv mellett, illetõleg felett - az (1) bekezdés a) pontjában említett - külön fényjelzõ készülék mûködik,

a) az úttest mellett, a jobb oldalon elhelyezett készülék jelzése a jobb szélsõ forgalmi sávban;

b) a belsõ forgalmi sáv mellett a bal oldalon elhelyezett készülék jelzése a belsõ forgalmi sávban;

c) a forgalmi sáv felett elhelyezett készülék jelzése az alatta levõ forgalmi sávban közlekedõ jármûre vonatkozik.

(4) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett fényjelzõ készülékek fényjelzéseinek a jelentése:

a) a kör alakú, valamint a kerékpárt ábrázoló zöld fény szabad utat jelez: ha jelzõtábla nem tiltja, az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;

b) a felfelé, illetõleg az oldalra mutató nyíl alakú zöld fény a jelzett irányban (irányokban) szabad utat jelez: a jelzett irányban (irányokban) tovább szabad haladni, bekanyarodás esetén a szabad jelzésen áthaladó gyalogosoknak elsõbbséget kell adni;

c) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi: az útkeresztezõdésnél - a kijelölt gyalogos átkelõhely, illetõleg a megállás helyét jelzõ útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelzõ készülék elõtt - meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkeresztezõdésen mielõbb át kell haladni;

d) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos piros fény a továbbhaladás tilalmát jelzi: a c) pontban meghatározott helyen meg kell állni;

e) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató piros és sárga fény együtt a továbbhaladás tilalmát jelzi, és arról tájékoztat, hogy zöld fényjelzés következik;

f) a villogó sárga fény veszélyes helyre hívja fel a figyelmet: e helyen fokozott óvatossággal szabad továbbhaladni.

(5) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett fényjelzõ készülék mellett elhelyezett kiegészítõ lámpa nyilat mutató zöld fényjelzést ad, a nyíl által jelzett irányban - a fényjelzõ készülék más fényjelzésétõl függetlenül - tovább szabad haladni.

(6) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett fényjelzõ készülék mellett elhelyezett kiegészítõ lámpa „BUSZ” feliratú fehér fényjelzést ad - a fényjelzõ készülék más fényjelzésétõl függetlenül -, az autóbusz-forgalmi sávban közlekedõknek tovább szabad haladni.

(7) Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkeresztezõdésbe behajtani, ha azt - forgalmi torlódás miatt - a zöld fényjelzés tartama alatt elõreláthatólag nem lehet elhagyni.

(8) Az (1) bekezdés e) pontjában említett fényjelzõ készüléket minden forgalmi sáv felett elhelyezik. A készülék fényjelzéseinek a jelentése:

a) a lefelé mutató nyíl alakú zöld fény az alatta levõ forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedõ jármûvek számára szabad utat jelez;

b) a ferdén lefelé nyilat mutató villogó sárga fény az alatta lévõ forgalmi sávban, a fényjelzéssel szemben közlekedõ jármûvek számára azt jelzi, hogy a forgalmi sávot - a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok szerint - a jelzett irányban haladéktalanul el kell hagyni;

c) az „X” alakú piros fény az alatta levõ forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedõ jármûvek számára a haladás tilalmát jelzi; a forgalmi sávra ebbõl az irányból még átmenetileg sem szabad ráhajtani.

(9) Ha a forgalmat fényjelzõ készülék irányítja, a „Fõútvonal” jelzõtábla, valamint az elsõbbséget szabályozó jelzõtáblák jelzései nem irányadók.


A lap tetejére

10. § A közúti jelzõtáblákra vonatkozó közös rendelkezések

(1) A közúti jelzõtáblák a jármûvezetõk részére

a) az útvonal típusát jelzik,

b) az elsõbbséget szabályozzák,

c) utasítást adnak,

d) tilalmat, illetõleg korlátozást jeleznek,

e) veszélyt jeleznek, vagy

f) tájékoztatást adnak.

(2) A jelzõtábla alatt kiegészítõ tábla adhat útmutatást a jelzõtábla jelzésének értelmezésére.

(3) A jelzõtáblákat - a (4)-(7) bekezdésben említett kivétellel - az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A jelzõtáblát a bal oldalon, vagy az úttest felett megismételhetik. A jelzõtábla jelzése - a (4) és (5) bekezdésben említett kivétellel - a jelzõtáblával szemben közlekedõ minden jármûre vonatkozik.

(4) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van, a forgalmi sáv felett elhelyezett jelzõtábla jelzése az alatta levõ forgalmi sávban közlekedõ jármûvekre vonatkozik.

(5) A fényjelzõ készülékkel együtt (alatta vagy felette) elhelyezett kötelezõ haladási irányt jelzõ tábla jelzése azokra a jármûvekre vonatkozik, amelyekre a fényjelzõ készülék jelzése irányadó.

(6) A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelzõ táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzõtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték.

(7) A megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretû jármû vagy jármûszerelvény kíséretét - külön jogszabály alapján - ellátó jármûvön, kíséret közben elhelyezhetõ fényt kibocsátó vagy megvilágított jelzésû jelzõtábla. Az így elhelyezett jelzõtábla rendelkezésének a kísérõ és kísért jármû (jármûszerelvény) mellett történõ elhaladás közben kell eleget tenni.

(8) A fény kibocsátására alkalmas jelzõtáblán a jelzõtábla fehér és fekete jelzései egymással felcserélt színekkel is megjelenhetnek.

(9) A közúti jelzõtáblák az észlelést elõsegítõ sárga vagy fényvisszaverõ sárga háttéren is elhelyezhetõk.

(10) Az utasítást adó jelzõtáblán és a jármûvek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzõtáblán, a kötelezõ legkisebb, illetve a megengedett legnagyobb sebességre utaló felirat a sebességet km/órában határozza meg.
A lap tetejére

11. § Útvonaltípust jelzõ táblák

(1) Az útvonaltípust jelzõ táblák:

a) „Autópálya” (1. ábra);

b) „Autópálya vége” (2. ábra);

c) „Autóút” (3. ábra);

d) „Autóút vége” (4. ábra);

e) „Fõútvonal” (5. ábra);

f) „Fõútvonal vége” (6. ábra).

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

6. ábra

(2) Ha az útkeresztezõdésben a fõútvonal vonalvezetése az egyenes iránytól eltér, ezt az (1) bekezdés e) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla jelzi; a kiegészítõ tábla az útkeresztezõdés alaprajzi vázlatán a fõútvonal vonalvezetését vastag vonallal tünteti fel (7. ábra).

7. ábra

(3) Az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában említett jelzõtábla elõjelzésére a táblával azonos ábrájú - az elõjelzett tábla távolságát feltüntetõ - kiegészítõ táblával ellátott jelzõtábla szolgál (8. ábra).

8. ábra

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ jelzõtábla (8/a. ábra) azt jelzi, hogy az út úthasználati díj megfizetésével vehetõ igénybe. Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ jelzõtábla (8/b. ábra) az úthasználati díjfizetési kötelezettség végét jelzi. A kiegészítõ jelzõtábla jelzése tartalmazhatja a díjfizetési kötelezettség ellenõrzésének módját is.

8/a. ábra

8/b. ábra

(5) Az (1) bekezdés c) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ jelzõtábla (8/c. ábra) jelzése utalhat az út igénybevétele esetében az úthasználati díjfizetésre kötelezett gépjármûvekre. Ha a kiegészítõ jelzõtábla jelzése tehergépkocsira utal, a jelzés a díjfizetésre kötelezett tehergépkocsi, vontató, valamint e jármûbõl és pótkocsiból álló jármûszerelvény (a továbbiakban az úthasználati díjfizetés tekintetében együtt: tehergépkocsi) megengedett legnagyobb össztömegének alsó határát határozza meg. Az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ jelzõtábla (8/d. ábra) az úthasználati díjfizetési kötelezettség végét jelzi. A kiegészítõ jelzõtábla jelzése tartalmazhatja a díjfizetési kötelezettség ellenõrzésének módját is.

8/c. ábra

8/d. ábra

(6) Az (1) bekezdés e) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ jelzõtábla (8/c. ábra) azt jelzi, hogy a tehergépkocsival az út csak úthasználati díj megfizetésével vehetõ igénybe, amennyiben a megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a kiegészítõ jelzõtáblán meghatározott mértéket. Az (1) bekezdés e) és f) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ jelzõtábla (8/d. ábra) az úthasználati díjfizetési kötelezettség végét jelzi. A kiegészítõ jelzõtábla jelzése tartalmazhatja a díjfizetési kötelezettség ellenõrzésének módját is.


A lap tetejére

12. § Az elsõbbséget szabályozó jelzõtáblák

(1) Az elsõbbséget szabályozó jelzõtáblák:

a) „Elsõbbségadás kötelezõ” (9. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdésben elsõbbséget kell adni a keresztezõ (betorkolló) úton - illetõleg, ha a jelzõtábla alatt az útkeresztezõdés alaprajzi vázlatát feltüntetõ kiegészítõ tábla van, az ezen vastag vonallal jelzett úton (10. ábra) - érkezõ jármû részére. Ha a kiegészítõ táblán a kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van (10/a. ábra), abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsõbbséget kell adni.

9. ábra

10. ábra

10/a. ábra

b) „ÁLLJ! Elsõbbségadás kötelezõ” (11. és 12. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdésnél - a megállás helyét jelzõ útburkolati jel elõtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkeresztezõdésbe való behaladás elõtt - meg kell állni, és az a) pontban említett úton érkezõ jármû részére elsõbbséget kell adni. A vasúti átjáróra a megállás után a 39. §-ban foglaltak szerint szabad ráhajtani.

11. ábra

12. ábra

c) „A szembejövõ forgalom elsõbbsége” (13. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útszûkületben elsõbbséget kell adni a szembejövõ jármû részére;

13. ábra

d) „Elsõbbség a szembejövõ forgalommal szemben” (14. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útszûkületben a jármûnek elsõbbsége van a szembejövõ jármûvel szemben.

14. ábra

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett jelzõtábla elõjelzésére a táblával azonos ábrájú - az elõjelzett tábla távolságát feltüntetõ - kiegészítõ táblával ellátott jelzõtábla szolgál (15. ábra).

15. ábra

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett jelzõtábla elõjelzésére az a) pontban említett táblával azonos ábrájú - „STOP” feliratot és az elõjelzett tábla távolságát feltüntetõ - kiegészítõ táblával ellátott jelzõtábla szolgál (16. ábra).

16. ábra

(4) Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett „ÁLLJ! Elsõbbségadás kötelezõ” jelzõ táblát vasúti átjárónál helyezték el, a megállás helyét jelzõ útburkolati jel elõtt - ilyen útburkolati jel hiányában a jelzõtábla elõtt - meg kell állni és tovább haladni csak abban az esetben szabad, ha a vezetõ meggyõzõdött arról, hogy vasúti jármû nem közlekedik.


A lap tetejére

13. § Utasítást adó jelzõtáblák

(1) Az utasítást adó jelzõtáblák:

a) „Kötelezõ haladási irány” (17., 18., 19/a., 19/b. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdésben a táblán lévõ nyíl (nyilak) által jelzett irányban (irányok valamelyikében) kell továbbhaladni. A tábla alatt elhelyezett autóbuszt (18/d. ábra) vagy kerékpárt és nyilat (nyilakat) (18/e. ábra) mutató kiegészítõ tábla azt jelzi, hogy a menetrend szerint közlekedõ autóbusz vagy a kerékpáros a jármû jelképét feltüntetõ kiegészítõ táblán lévõ nyíl (nyilak) által jelzett irányban haladhat tovább.

17. ábra

18. ábra

19/a. ábra

19/b. ábra

18/d. ábra

18/e. ábra

a/1. „Kötelezõ haladási irány veszélyes anyagot szállító jármû részére” (18/a., 18/b., 18/c. ábra), azt jelenti, hogy az útkeresztezõdésben a veszélyes anyagot szállító jármûnek a táblán megjelölt irányban kell továbbhaladnia;

18/a. ábra

18/b. ábra

18/c. ábra

b) „Kikerülési irány” (20., 21., 22. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a táblát - illetõleg azt az akadályt vagy egyéb tárgyat, amelyen a táblát elhelyezték - a táblán levõ nyíl által jelzett irányban kell kikerülni;

20. ábra

21. ábra

22. ábra

c) „Körforgalom” (23. ábra); a tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetõtõl balra essék;

23. ábra

d) „Kötelezõ legkisebb sebesség” (24. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton legalább a táblán megjelölt sebességgel kell haladni - kivéve ha ez a sebesség az út-, a forgalmi, az idõjárási vagy a látási viszonyok miatt a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné; a jelzõtábla hatályát csak a „Kötelezõ legkisebb sebesség vége” tábla (25. ábra) oldja fel;

24. ábra

25. ábra

e) "Kerékpárút" (26. ábra): a tábla a kétkerekû kerékpárok közlekedésére kijelölt utat jelez; a segédmotoros rokkantkocsi, a gépi meghajtású kerekes szék és a kétkerekû segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzõtábla nem tiltja. A kerékpárúton más jármû közlekedése tilos;

26. ábra

f) „Kerékpárút vége” (26/a. ábra);

26/a. ábra

g) „Gyalogút” (26/b. ábra); a tábla olyan önálló utat jelez, amely a gyalogosok közlekedésére szolgál; jármû közlekedése a gyalogúton tilos;

26/b. ábra

26/b/1. ábra

h) „Gyalogút vége” (26/c. ábra);

26/c. ábra

i) "Gyalog- és kerékpárút" (26/d. ábra): a gyalogos, a kerekesszék és a kétkerekû kerékpár közlekedésére kijelölt út. Ha a gyalogos és a kerékpáros forgalmat burkolati jel választja el (26/e. ábra) a gyalogos és a kerékpáros csak az útnak a részére kijelölt részén közlekedhet;

26/d. ábra

26/e. ábra

26/d/1. ábra

26/e/1. ábra

j) „Gyalog- és kerékpárút vége” (26/f. és 26/g. ábra).

26/f. ábra

26/g. ábra

g/1. „Gyalogos övezet (zóna)” (26/h. ábra); a jelzõtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak; jármû közlekedése a gyalogos övezetben tilos. Ha a tábla alatt idõszakot megjelölõ kiegészítõ tábla van (26/h/1. ábra) - a jelzett idõszakon kívül - az ott lakók jármûvei, illetõleg az út kezelõje által kiadott engedéllyel rendelkezõk jármûvei, valamint a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítõ táblán jelzett idõszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármû - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.

26/h. ábra

26/h/1. ábra

h/1. „Gyalogos övezet (zóna) vége” (26/i. ábra)

26/i. ábra

i/1. „Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)” (26/j. ábra); a jelzõtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármû közlekedése az övezetben tilos. Kerékpárosoknak, az út számukra burkolati jellel elválasztott vagy eltérõ színû burkolattal megjelölt részén kell közlekedni, legfeljebb 20 km/óra sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kerékpárosok számára kijelölt útfelületen a gyalogosok nem közlekedhetnek. Ha a jelzõtábla alatt idõszakot megjelölõ kiegészítõ tábla van (26/j/1. ábra) - a jelzett idõszakon kívül - az ott lakók jármûvei és a közútkezelõ engedélyével rendelkezõk jármûvei az övezetben legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítõ táblán jelzett idõszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármû - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.

26/j. ábra

26/j/1. ábra

j/1. „Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna) vége” (26/k. ábra)

26/k. ábra

k) „Hólánc használata kötelezõ” (26/l. ábra); a jelzõtábla azt jelzi, hogy az úton közlekedõ jármûnek (gépkocsi, mezõgazdasági vontató, lassú jármû) legalább egy hajtott tengelyén a gumiabroncsokat hólánccal kell felszerelni.

26/l. ábra

k/1. „Hólánc használata kötelezõ vége” (26/m. ábra);

26/m. ábra

k/2. Ha a k) pontban említett jelzõtáblát közúti határátkelõhelyen helyezték el, csak azok a jármûvek léphetnek be a Magyar Köztársaság területére, amelyeken készenlétben van legalább egy hajtott tengely gumiabroncsainak felszereléséhez szükséges hólánc.

(2) Ha az (1) bekezdés g) vagy i) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla idõszakot jelöl meg (26/b/1., 26/d/1., 26/e/1. ábra), ezen az idõszakon kívül - legfeljebb 20 km/óra sebességgel, a gyalogosok, illetõleg a gyalogosok és a kerékpárosok veszélyeztetése nélkül - célforgalomban jármûvek (más jármûvek) is közlekedhetnek a gyalogúton, illetõleg a gyalog- és kerékpárúton. Ha a gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok forgalma a kerékpárosok továbbhaladását akadályozná, a kerékpárosok az úttesten is közlekedhetnek.


A lap tetejére

14. § A jármûvek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzõtáblák

(1) A jármûvek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzõtáblák:

a) „Jobbra bekanyarodni tilos” (27. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdésben jobbra bekanyarodni tilos;

27. ábra

b) „Balra bekanyarodni tilos” (28. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdésben megfordulni és balra bekanyarodni tilos;

28. ábra

c) „Megfordulni tilos” (29. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton megfordulni tilos;

29. ábra

d) "Sebességkorlátozás" (30. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos. A tábla alatt elhelyezett hóesésre (97/a. ábra) vagy esõzésre (97/b. ábra) utaló kiegészítõ jelzõtábla azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt idõjárási körülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes. Kiegészítõ tábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás meghatározott idõszakra vagy bizonyos jármûkategóriákra vonatkozik.

30. ábra

e) „Legkisebb követési távolság” (31. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a jármûveknek egymást a táblán megjelöltnél kisebb távolságban követniük tilos; ha a táblán tehergépkocsik jelképe van (31/a. ábra), akkor a tilalom az egymást követõ jármûvek közül csak a 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegû tehergépkocsikra, valamint a vontatókra, a mezõgazdasági vontatókra és a lassú jármûvekre vonatkozik;

31. ábra

31/a. ábra

f) „Elõzni tilos” (32. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton elõzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekû motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak, valamint állati erõvel vont jármûnek és kézikocsinak gépjármûvel való elõzésére, továbbá az úttest közepén levõ vágányon haladó villamos elõzésére;

32. ábra

g) "Tehergépkocsival elõzni tilos" (33. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegû tehergépkocsival, valamint vontatóval, mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel, valamint az ezen jármûvekbõl és pótkocsiból álló jármûszerelvényekkel elõzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekû motorkerékpár, kétkerekû segédmotoros kerékpár és kerékpár, valamint állati erõvel vont jármû és kézikocsi elõzésére, továbbá az úttest közepén levõ vágányon haladó villamos elõzésére; ha a jelzõtáblán számérték is megjelenik (33/a. ábra), az elõzés tilalma csak az ezt az értéket meghaladó megengedett legnagyobb össztömegû tehergépkocsira, vontatóra, mezõgazdasági vontatóra és lassú jármûre vonatkozik.

33. ábra

33/a. ábra

h) „Kötelezõ megállás” (34. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a táblával megjelölt helyen megállás nélkül továbbhaladni tilos; a táblán levõ felirat a megállási kötelezettség indokát tünteti fel;

34. ábra

i) „Szélességkorlátozás” (35. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt - szélesebb jármûvel közlekedni tilos;

35. ábra

j) „Magasságkorlátozás” (36. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt - magasabb jármûvel közlekedni tilos;

36. ábra

k) „Hosszúságkorlátozás” (37. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt - hosszabb jármûvel (jármûszerelvénnyel) közlekedni tilos;

37. ábra

l) „Súlykorlátozás” (38. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb össztömegû jármûvel (jármûszerelvénnyel) közlekedni tilos;

38. ábra

m) „Tengelyterhelés-korlátozás” (39. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan jármûvel közlekedni tilos, amelynek tengelyterhelése - bármelyik tengelyén - a táblán megjelöltnél nagyobb;

39. ábra

n) „Mindkét irányból behajtani tilos” (40. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra mindkét irányból tilos behajtani;

40. ábra

o) „Gépjármûvel, mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel behajtani tilos” (41. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra gépjármûvel - kivéve a kétkerekû motorkerékpárt -, valamint mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel behajtani tilos;

41. ábra

p) „Motorkerékpárral behajtani tilos” (42. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra kétkerekû motorkerékpárral, oldalkocsis motorkerékpárral és motoros triciklivel behajtani tilos;

42. ábra

q) „Autóbusszal behajtani tilos” (42/a. ábra) a tábla azt jelzi, hogy az útra autóbusszal - kivéve a menetrend szerint közlekedõ autóbuszt - behajtani tilos;

42/a. ábra

r) "Tehergépkocsival behajtani tilos" (43. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra tehergépkocsival - kivéve a legfeljebb 3500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegû, zárt kocsiszekrényû tehergépkocsit - valamint vontatóval, mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel behajtani tilos; ha a tábla súlyhatárt is megjelöl (44. ábra), csak az ezt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegû jármûvel tilos behajtani;

43. ábra

44. ábra

s) „Mezõgazdasági vontatóval behajtani tilos” (45. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel behajtani tilos;

45. ábra

t) „Jármûszerelvénnyel behajtani tilos” (46. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra jármûszerelvénnyel - kivéve a vonójármûbõl és egytengelyes vagy félpótkocsiból álló jármûszerelvényt - behajtani tilos; ha a tábla súlyhatárt is megjelöl (47. ábra), csak olyan jármûszerelvénnyel tilos behajtani, amelyben a pótkocsi (bármelyik pótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege ezt a súlyhatárt meghaladja;

46. ábra

47. ábra

u) „Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos” (48. ábra);

48. ábra

v) „Kerékpárral behajtani tilos” (49. ábra);

49. ábra

w) „Kézikocsival bemenni tilos” (50. ábra);

50. ábra

x) „Állati erõvel vont jármûvel behajtani tilos” (51. ábra);

51. ábra

y) „Veszélyes anyagot szállító jármûvel behajtani tilos” (52. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az útra veszélyes anyagot szállító jármûvel behajtani tilos;

52. ábra

z) „Behajtani tilos” (53. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az egyirányú forgalmú útra ebbõl az irányból behajtani tilos.

53. ábra

z/1. „Korlátozott sebességû övezet” (53/a. ábra) jelzõtábla azt jelzi, hogy a „Korlátozott sebességû övezet vége” (53/b. ábra) jelzõtábláig az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos.

53/a. ábra

53/b. ábra

z/2. „Korlátozott forgalmú övezet (zóna)” (53/c. ábra) jelzõtábla azt jelzi, hogy a „Korlátozott forgalmú övezet (zóna) vége” (53/d. ábra) jelzõtábláig az úton a táblán megjelölt súlyhatárt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegû tehergépkocsival, vontatóval, mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel közlekedni tilos.

53/c. ábra

53/d. ábra

z/3. "Környezetvédelmi övezet (zóna)" (53/e. ábra); a jelzõtábla azt jelzi, hogy a "Környezetvédelmi övezet (zóna) vége" (53/f. ábra) jelzõtábláig az úton (övezetben) a gépkocsik nem közlekedhetnek. A kiegészítõ jelzõtábla jelzi (53/g. ábra) azon környezetvédelmi igazolólaphoz tartozó - a hatósági jelzésen (rendszámtáblán) elhelyezett - matrica színét, amellyel rendelkezõ gépkocsira a behajtás tilalma vonatkozik. A behajtási tilalom alól az út kezelõje felmentést adhat. A kiegészítõ jelzõtáblán "Kivéve engedéllyel" felirat is elhelyezhetõ.

53/e. ábra

53/f. ábra

53/g. ábra

(2) Ha a jelzõtáblán az (1) bekezdés o)-x) pontjában említett táblák jelképei közül több van feltüntetve, az útra a jelképekkel jelzett valamennyi jármûvel tilos behajtani (54., 55. ábra).

54. ábra

55. ábra

(3) Ha az (1) bekezdés n)-y) és z/2. pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ táblán „Kivéve célforgalom” felirat van, a tilalom nem vonatkozik arra a jármûre, melynek úti célja a táblával megjelölt úton vagy övezetben van.

(4) Ha az (1) bekezdés o)-x) és z/2. pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ táblán „Kivéve áruszállítás” felirat van, áruszállítást végzõ jármûvel a tilalom ellenére be szabad hajtani, ha úti célja a jelzõtáblával megjelölt úton vagy övezetben van.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzõtábla hatálya arra az útkeresztezõdésre terjed ki, amelyik elõtt azt elhelyezték.

(6) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában említett jelzõtábla hatálya a táblánál kezdõdik és a következõ útkeresztezõdés kezdetéig tart, kivéve, ha a jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg, vagy a (7) bekezdésben említett jelzõtábla a tilalmat elõbb feloldja. A vasúti átjáró elõtt a 90., 91., 92. vagy 95. ábra szerinti veszélyt jelzõ táblával együtt elhelyezett, az (1) bekezdés d) pontjában említett jelzõtábla hatálya a vasúti átjáró kezdetéig tart.

(7) A „Sebességkorlátozás vége” jelzõtábla (56. ábra) az (1) bekezdés d) pontjában említett tábla, az „Elõzési tilalom vége” jelzõtábla (57. ábra) az

56. ábra

57. ábra

(1) bekezdés f) pontjában említett tábla, a „Tehergépkocsira vonatkozó elõzési tilalom vége” jelzõtábla (58. ábra) az (1) bekezdés g) pontjában említett tábla, a „Mozgó jármûvekre vonatkozó tilalmak vége” jelzõtábla (59. ábra) pedig az (1) bekezdés c)-g) pontjában említett valamennyi tábla hatályát feloldja.

58. ábra

59. ábra

 

(8) Ha a „Sebességkorlátozás” jelzõtáblát a „Lakott terület kezdete” jelzõtáblával együtt helyezték el, a sebességkorlátozás hatálya a teljes lakott területre kiterjed.

(9) Ha az (1) bekezdés a)-d), f)-g), z/1., z/2. és z/3. pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla idõszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az idõszakban áll fenn.

(10) Ha az (1) bekezdés n)-y) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla idõszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az idõszakban áll fenn; azzal a jármûvel, amellyel a nem tiltott idõszakban az útra behajtottak, a tiltott idõszak kezdetéig az utat el kell hagyni.

(11) Ha a „Kivéve célforgalom” vagy a „Kivéve áruszállítás” feliratú kiegészítõ tábla idõszakot is megjelöl, az útra célforgalomban is csak ebben az idõszakban szabad behajtani és azt a megjelölt idõszak végéig el kell hagyni.

(12) Az (1) bekezdés n)-t) és z/2. pontjában említett jelzõtáblánál a köztisztasági és közegészségügyi feladat vagy postai gyûjtõ- és kézbesítõ szolgálat ellátására szolgáló jármûvel a tilalom ellenére be szabad hajtani, ha ez a feladat ellátása érdekében elkerülhetetlen; a feladat elvégzése után az utat minden jármûnek haladéktalanul el kell hagyni.

(13) Az (1) bekezdés n)-p), t) és u) pontjában említett jelzõtáblánál mozgáskorlátozott személy (illetõleg az õt szállító jármû vezetõje), a betegszállító gépjármû a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzõtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthetõ meg. A jármûvel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

(14) Ha az (1) bekezdés n) pontjában említett jelzõtábla alatt "Kivéve engedéllyel", "Kivéve taxi", vagy "Kivéve.....(tömegközlekedési vállalat)" feliratú kiegészítõ tábla van, az útra engedéllyel rendelkezõ vagy a kiegészítõ táblán feltüntetett jármûvel, továbbá kerékpárral és állati erõvel vont jármûvel szabad behajtani. Az engedélyt az út kezelõje adja ki, a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkezõ, vagy oda (onnan) áruszállítást végzõ természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére. A (12) bekezdésben meghatározott behajtási tilalom alól az út kezelõje felmentést adhat.

(15) Ha az (1) bekezdés a), b), n) és z) pontjában említett jelzõtábla alatt az 59/a., 59/b. ábra szerinti kiegészítõ táblán autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra van, a jelzõtáblával jelzett tilalom a menetrend szerint közlekedõ autóbuszra és/vagy kerékpárra nem vonatkozik.

 

59/a. ábra

59/b. ábra

(16) Ha a "Korlátozott forgalmú övezet" jelzõtáblát (53/c. ábra) a "Lakott terület kezdete" (131-131/c. ábra) jelzõtáblával együtt helyezték el, a tilalom hatálya a teljes lakott területre kiterjed.
A lap tetejére

15. § Megállási és várakozási tilalmat jelzõ táblák

(1) A jármûvek megállását vagy várakozását tiltó jelzõtáblák:

a) „Megállni tilos” (60. ábra); a tábla azt jelzi, hogy - a forgalmi vagy mûszaki okból szükséges megállást kivéve - megállni, valamint várakozni tilos;

60. ábra

b) „Várakozni tilos” (61. ábra); a tábla azt jelzi, hogy várakozni tilos; a jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ táblán levõ felirat jelezheti, hogy a várakozási tilalom a jármûvek meghatározott körére nem terjed ki;

61. ábra

c) „Korlátozott várakozási övezet” (61/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton „Korlátozott várakozási övezet vége” (61/b. ábra) tábláig a várakozás (61/a/1., 61/a/2. ábra) szerinti kiegészítõ táblán feltüntetett idõtartamig, illetõleg feltételekkel engedélyezett.

61/a. ábra

61/a/1. ábra

61/a/2. ábra

61/b. ábra

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzõtáblák hatálya a táblánál kezdõdik és a következõ útkeresztezõdésig tart, kivéve

a) ha a jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg,

b) ha ellenkezõ értelmû jelzõtábla a tilalmat elõbb feloldja,

c) a (3) bekezdésben említett esetet.

(3) Az (1) bekezdésben említett jelzõtáblák alatt - a tábla síkjára merõlegesen - elhelyezett kiegészítõ táblán nyíl jelezheti, hogy a tilalom hatálya a táblától kezdõdõen vagy a tábláig áll fenn (a nyíl iránya a korlátozás alá esõ terület felé mutat, 62. ábra), illetõleg a tábla elõtt és után egyaránt fennáll (63. ábra).

62. ábra

63. ábra

(4) Ha az (1) bekezdésben említett jelzõtáblák alatt elhelyezett kiegészítõ tábla idõszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az idõszakban áll fenn.

(5) Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla idõtartamot jelöl meg, a jelzõtábla csak a megjelölt idõtartamot meghaladó várakozást tiltja.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjában említett jelzõtábla alatt kiegészítõ tábla utalhat arra, hogy a várakozás kijelölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében tilos. A kiegészítõ tábla feltünteti azt az idõszakot és távolságot is, amelyen a tilalom fennáll (61/c. ábra). Ilyen helyen az áruszállító jármû a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges ideig maradhat; más jármû - akár 5 percnél hosszabb ideig is - akkor tartózkodhat, ha a vezetõ a jármûnél marad és áruszállító jármû érkezésekor annak a rakodóhelyre való beállását haladéktalanul lehetõvé teszi.

61/c. ábra

(7) Az (1) bekezdésben említett jelzõtáblák alatt elhelyezett kiegészítõ jelzõtábla (63/a. ábra) az útpadkán történõ megállási (várakozási) tilalomra is utal.

63/a. ábra

(8) Az (1) bekezdés c) pontjában említett „Korlátozott várakozási övezet” jelzõtábla a 14. § (14) bekezdésében meghatározott jelzõtáblával és kiegészítõ táblával együtt is alkalmazható. Ebben az esetben a várakozás feltételeire a kiegészítõ táblán feltüntetettek az irányadók.

(9) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzõtáblák alatt elhelyezett kiegészítõ tábla (63/b. ábra) azt jelzi, hogy az itt szabálytalanul várakozó jármûvet elszállítással eltávolíthatják.

63/b. ábra

(10) A 17. § (1) bekezdés e) pontjában említett jelzõtáblák (113. és 114. ábra) és a 15. § (1) bekezdés c) pontjában említett jelzõtábla (61/a. ábra) alatt elhelyezett kiegészítõ tábla (63/c. ábra) azt jelzi, hogy a jelzõtáblákkal meghatározott várakozási szabályokat megszegõ jármûvet kerékbilincs alkalmazásával rögzíthetik.

63/c. ábra


A lap tetejére

16. § Veszélyt jelzõ táblák

(1) A veszélyt jelzõ táblák:

a) „Veszélyes útkanyarulat balra” (64. ábra), „Veszélyes útkanyarulat jobbra” (65. ábra);

64. ábra

65. ábra

b) „Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok”; a tábla azt jelzi, hogy az úton egymás után két vagy több veszélyes útkanyarulat van; a tábla jelzi azt is, hogy az elsõ útkanyarulat balra (66. ábra) vagy jobbra (67. ábra) vezet;

66. ábra

67. ábra

c) „Veszélyes lejtõ” (68. ábra), illetõleg „Veszélyes emelkedõ” (69. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton jelentõsebb lejtõ, illetõleg emelkedõ van; a táblán levõ szám a veszélyes útszakasz legnagyobb lejtésének, illetõleg emelkedésének a százalékos mértékét jelzi;

68. ábra

69. ábra

d) „Útszûkület” (70-71. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az úttest szélessége a megelõzõ útszakaszhoz képest számottevõen csökken;

70. ábra

71. ábra

e) „Szembejövõ forgalom” (72. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton - a korábbi forgalmi rendtõl vagy a megelõzõ útszakasz egyirányú forgalmától eltérõen - kétirányú forgalom van;

72. ábra

f) „Kompátkelés vagy nyitható híd” (73. ábra);

73. ábra

g) „Rakpart vagy meredek part” (74. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az út közvetlenül a vízparton vagy szakadék mellett vezet;

74. ábra

h) „Bukkanó” (75. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a domborzati viszonyok miatt a kilátás korlátozott;

75. ábra

i) „Egyenetlen úttest” (76. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttest a megelõzõ útszakaszéhoz képest lényegesen rosszabb állapotban van, vagy az úttesten sebességcsökkentõ bordákat (küszöböket) alakítottak ki;

76. ábra

j) „Csúszós úttest” (77. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttest erõsen csúszóssá válhat;

77. ábra

k) „Kavicsfelverõdés” (78. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a jármûvek kerekei - az úttest laza szerkezete miatt - kavicsfelverõdést idézhetnek elõ;

78. ábra

l) „Kõomlás” (79. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestre - kõomlás következtében - nagyobb kövek kerülhetnek;

79. ábra

m) „Úton folyó munkák” (80. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttesten vagy annak közvetlen közelében útjavítási, karbantartási vagy egyéb hasonló munkálat folyik;

80. ábra

n) „Mélyrepülés” (81. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az út felett alacsonyan repülõ légijármû tûnhet fel;

81. ábra

o) „Oldalszél” (82. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton gyakori az erõs oldalirányú szél;

82. ábra

p) „Gyalogosátkelés” (83. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttesten útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelõhely van;

83. ábra

q) „Gyermekek” (84. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a gyermekeknek az úttestre lépésével fokozottan számolni kell;

84. ábra

r) „Állatok”; a tábla azt jelzi, hogy az úttesten házi állatok vagy szabadon élõ állatok (85-86. ábra) megjelenésével fokozottan számolni kell;

85. ábra

86. ábra

s) „Forgalomirányító fényjelzõ készülék” (87. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton jármûvek forgalmát irányító fényjelzõ készülék van;

87. ábra

t) „Egyenrangú utak keresztezõdése” (88. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkeresztezõdés van, amelyben a jobbról érkezõ jármûnek van elsõbbsége;

88. ábra

u) „Útkeresztezõdés alárendelt úttal” (89. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkeresztezõdés van, amelyben a jármûnek elsõbbsége van a keresztezõ úton érkezõ jármûvel szemben; a jelzõtábla azt is jelezheti, hogy az alárendelt út melyik irányból torkollik az elsõbbséggel rendelkezõ útba (89/a. ábra). A jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla mutathatja az útkeresztezõdés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsõbbséggel rendelkezõ út vonalvezetését (89/b. ábra);

89. ábra

89/a. ábra

89/b. ábra

v) „Sorompó nélküli vasúti átjáró” (90. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan vasúti átjáró van, amelynél teljes vagy félsorompó felszerelve nincs; a jelzõtábla alatt kiegészítõ tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó biztosítja (91. ábra);

90. ábra

91. ábra

x) „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” (92. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton teljes vagy félsorompóval biztosított vasúti átjáró van; a jelzõtábla alatt elhelyezett - a v) pontban említett - kiegészítõ tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó is biztosítja;

92. ábra

y) „Villamos” (93. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az utat villamospálya keresztezi;

93. ábra

z) „Egyéb veszély” (94. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton az a)-y) pontban említett jelzõtáblákkal nem jelezhetõ veszély van; a veszély fajtáját a jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla tünteti fel; ilyen tábla jelzi, hogy az úttesten hosszanti vályúk alakultak ki (nyomvályús útszakasz: 94/a. ábra); ilyen tábla jelzi az utat keresztezõ vasúti pályát is, ha vasúti jármû áthaladását jelzõõr biztosítja (95. ábra).

A 94/b ábrán látható veszélyt jelzõ tábla a kiegészítõ jelzõ táblával együtt olyan veszélyre hívja fel a figyelmet, ahol járdasziget hiányában a villamosról történõ fel- és leszállás az úttestrõl, illetve az úttestre történik.

94. ábra

94/a. ábra

94/b. ábra

95. ábra

z/1. „Gyalogosok” (95/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy fokozottan számolni kell az úttesten gyalogosok közlekedésével;

95/a. ábra

z/2. „Kerékpárosok” (95/b. ábra); a tábla azt jelzi, hogy fokozottan számolni kell az úttesten kerékpárosok közlekedésével;

95/b. ábra

z/3. A z/2. pontban említett jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ jelzõtábla (95/c. ábra) azt jelzi, hogy az úton olyan keresztezõdés van, ahol fokozottan számítani kell kerékpárosok keresztirányú közlekedésére;

95/c. ábra

z/4. „Útzár” (95/d. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az utat rendõrség útzár telepítésével lezárta.

95/d. ábra

z/5. „Körforgalom” (95/e. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a következõ útkeresztezõdésben körforgalmú forgalmi rend van.

95/e. ábra

z/6. "Torlódás" (95/f ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton forgalmi akadályt képezhetnek a feltorlódott jármûvek;

95/f. ábra

(2) A veszélyt jelzõ tábla és a veszély helye (a veszélyes útszakasz kezdete) között a távolság
- autópályán 250-500 méter,
- lakott területen kívül egyéb úton 150-250 méter,
- lakott területen 50-100 méter,
kivéve ha a jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla (96. ábra) rövidebb távolságot jelöl meg.

96. ábra

(3) A jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ táblán - két felfelé mutató nyíl között - levõ felirat jelzi, ha a veszély hosszabb útszakaszon áll fenn (97. ábra).

97. ábra

(4) A vasúti átjárót - az (1) bekezdés v), x), illetõleg z) pontjában említett veszélyt jelzõ táblán felül - a következõ jelzõtáblák is jelzik:

a) „Vasúti átjáró kezdete” (98., 99., 99/a., 99/b. ábra), illetõleg „Két- vagy többvágányú vasúti átjáró kezdete” (99/a-99/b. ábra);

98. ábra

99. ábra

99/a. ábra

99/b. ábra

b) „Vasúti átjárót elõjelzõ táblák” (100., 101, 102. ábra); a három elõjelzõ tábla azt jelzi, hogy a jármû vezetõje vasúti átjáróhoz közeledik; a veszélyt jelzõ tábla alatt elhelyezett háromsávos, az ezt követõen elhelyezett kétsávos, majd egysávos elõjelzõ tábla a veszélyt jelzõ tábla és a vasúti átjáró közötti útszakaszt három egyenlõ részre osztja. Ezek az elõjelzõ táblák nincsenek minden vasúti átjáró elõtt elhelyezve.

100. ábra

101. ábra

102. ábra

(5) Az (1) bekezdés j) és z) pontjában meghatározott jelzõtábla alatt elhelyezett hóesésre (97/a. ábra) vagy esõzésre (97/b. ábra) utaló kiegészítõ jelzõtábla, a megjelölt idõjárási körülmények esetében jelentkezõ fokozott baleseti veszélyre utal.

97/a. ábra

97/b. ábra


A lap tetejére

17. § Tájékoztatást adó jelzõtáblák

(1) A tájékoztatást adó jelzõtáblák a következõk:

a) „Kijelölt gyalogosátkelõhely” (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelõhely keresztezi;

103. ábra

a/1. „Gyalogos alul- vagy felüljáró” (103/a. ábra);

103/a. ábra

a/2. „Alagút” (103/b. ábra); a jelzõtáblán megjelenõ felirat az alagút hosszát, a kiegészítõ táblán megjelenõ felirat az alagút kezdetének távolságát jelöli meg.

103/b. ábra

a/3. „Alagút vége” (103/c. ábra);

103/c. ábra

b) „Egyirányú forgalmi út” (104., 104/a., 104/b., 105., 105/a., 105/b. ábra);

104. ábra

104/a. ábra

104/b. ábra

105. ábra

105/a. ábra

105/b. ábra

c) „Zsákutca” (106. ábra);

106. ábra

c/1. „Zsákutca kerékpáros továbbhaladási lehetõséggel” (106/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy kerékpáros részére a továbbhaladás lehetõsége biztosított.

106/a. ábra

d) „Autóbuszmegállóhely” (107. ábra); „Trolibuszmegállóhely” (108. ábra); illetõleg „Villamosmegállóhely” (109. ábra); a tábla menetrend szerint közlekedõ autóbusz-, trolibusz-, illetõleg villamosjárat megállóhelyét jelzi;

107. ábra

108. ábra

109. ábra

d/1. „Taxiállomás” (109/a. ábra); a tábla a személytaxi részére kijelölt várakozó helyet jelzi; a tábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla jelezheti a taxiállomáson egy idõben várakozó személytaxik megengedett számát;

109/a. ábra

d/2. "Magánút" (109/b. ábra); "Mindkét irányból behajtani tilos" (40. ábra) jelzõtábla alatt elhelyezett tábla azt jelzi, hogy az út a közforgalom elõl el van zárva.

109/b. ábra

e) "Várakozóhely" (110. ábra); a tábla a jármûvek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítõ tábla jelezheti a várakozó helyen kötelezõ elhelyezkedés módját (pl. a jobboldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni) (111. ábra), vagy azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos jármûvek (pl. csak személygépkocsik 112. ábra, csak kerékpárok 112/c. és 112/f. ábra, mozgáskorlátozott személyt szállító jármû 115. ábra és 115/a. ábra) részére van fenntartva. Ahol a várakozást ellenõrzõ óra van, kiegészítõ tábla (113. ábra) jelezheti azt az idõszakot, amelyben a várakozást ellenõrzõ óra (parkométer) vagy jegykiadó automata mûködtetése kötelezõ, vagy a kiegészítõ tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott idõtartamig és a 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad (113. és 114. ábra). A mozgáskorlátozottakat szállító jármûvek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítõ tábla (115. ábra) vagy külön jelzõtábla (115/a. ábra) jelezheti;

112/f. ábra

110. ábra

111. ábra

112. ábra

112/c. ábra

113. ábra

114. ábra

115. ábra

115/a. ábra

e/1. „Várakozóhely a közlekedési korlátozás alá esõ nehéz tehergépkocsik részére” (112/a., 112/b. ábra), a tábla azt jelzi, hogy a várakozóhely a korlátozás hatálya alá esõ nehéz tehergépkocsik részére ki van jelölve;

112/a. ábra

112/b. ábra

e/2. „Várakozási övezet (zóna)” (112/d. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás megengedett vagy - 113. és 114. ábra szerinti kiegészítõ táblán feltüntetett módon - a „Várakozási övezet (zóna) vége” (112/e. ábra) jelzõtábláig a várakozás feltételekhez kötött.

112/d. ábra

113. ábra

114. ábra

112/e. ábra

f) „Besorolás rendjét jelzõ tábla”(116. ábra): a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdés elõtt - a továbbhaladási iránytól függõen - melyik forgalmi sávba kell besorolni; a nyilak szárában - pajzs alakban - az út számozása is feltüntethetõ;

116. ábra

f/1. „Kerékpáros közvetett kapcsolat” (116/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdésnél a kerékpárosnak, amennyiben balra kíván továbbhaladni, a kerékpárról leszállva, a keresztezõ út menetirány szerinti jobb oldalán közlekedõ jármûvekhez kell besorolnia és az útkeresztezõdésen áthaladnia.

116/a. ábra

g) „Autóbusz forgalmi sáv” (117. ábra); a tábla az autóbusz forgalmi sáv kezdetét, az úttesten történõ elhelyezkedését és a rajta közlekedõk haladási irányát jelzi;

117. ábra

g/1. „Kerékpársáv” (117/a. ábra); a tábla a kerékpársáv úttesten történõ elhelyezkedését és a közlekedõk haladási irányát jelzi;

117/a. ábra

g/2. „Kerékpársáv vége” (117/b. ábra):

117/b. ábra

g/3. „Kerékpárosok által is használható autóbusz forgalmi sáv” (117/c. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az autóbusz forgalmi sávon a kerékpárosok közlekedése is megengedett.

117/c. ábra

g/4. „Út melletti kerékpárút” (117/d. és 117/e. ábra):

117/d. ábra

117/e. ábra

g/5. „Út melletti kerékpárút vége” (117/f. ábra):

117/f. ábra

g/6. "Nyitott kerékpársáv" (117/g. ábra); a tábla a kerékpárosok egyirányú közlekedésére kijelölt kerékpársáv úttesten történõ elhelyezkedését jelzi.

g/7. "Nyitott kerékpársáv vége" (117/h. ábra):

117/g. ábra

117/h. ábra

h) „Kapaszkodósáv” (118. ábra): a tábla emelkedõ úton a lassabban haladó jármûvek közlekedésére szolgáló kiegészítõ sáv (kapaszkodósáv) kezdetét jelzi. A tábla jelezheti azt a sebességértéket is, amelynél kisebb sebességgel haladó jármû a kapaszkodósávot köteles igénybe venni (119. ábra);

118. ábra

119. ábra

i) „Kapaszkodósáv vége” (120-121. ábra);

120. ábra

121. ábra

j) „Lakó-pihenõ övezet” (122. ábra);

122. ábra

k) „Lakó-pihenõ övezet vége” (123. ábra);

123. ábra

l)-q) Hatályon kívül helyezve!

r) „Kerülõ útirányt jelzõ tábla” (130. ábra); a tábla - olyan útkeresztezõdés elõtt, amelyben a bekanyarodást tábla tiltja - azt jelzi, hogy a keresztezõ út milyen kerülõ útirányon érhetõ el;

130. ábra

s) „Lakott terület kezdete” (131., 131/a., 131/b., 131/c. ábra):

131. ábra

131/a. ábra

131/b. ábra

131/c. ábra

t) „Lakott terület vége” (132., 132/a., 132/b., 132/c. ábra):

132. ábra

132/a. ábra

132/b. ábra

132/c. ábra

u) „Helynévtábla” (133. ábra); a tábla jelentõsebb hely, folyó stb. nevét tünteti fel;

133. ábra

v) „Útirány elõjelzõ tábla” (134., 135., 136., 137. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a megjelölt helységek a következõ útkeresztezõdésnél melyik irányban érhetõk el; az útirányt jelképezõ nyíl megszakításában levõ tilalmi, illetõleg veszélyt jelzõ tábla az útkeresztezõdést követõ útszakaszon fennálló - jelzõtáblával jelzett - tilalom, illetõleg veszély elõjelzésére szolgál (138-139. ábra);

134. ábra

135. ábra

136. ábra

137. ábra

138. ábra

139. ábra

v/1. "Útirány elõjelzõ tábla" (139/a - 139/b. ábra); a tábla autópályán és autóúton azt jelzi, hogy a megjelölt helységek vagy a megjelölt országok a következõ útkeresztezõdésnél melyik irányban érhetõk el;

139/a. ábra

139/b. ábra

x) „Útirányjelzõ tábla” (140., 141., 142., 143. ábra); a tábla útkeresztezõdésnél jelzi, hogy a megjelölt helységek melyik irányban érhetõk el;

140. ábra

141. ábra

142. ábra

143. ábra

x/1. „Kerékpáros útirányjelzõ tábla” (142/a., 142/b. ábra);

142/a. ábra

142/b. ábra

y) „Útvonal megerõsítõ tábla” (144-145. ábra); a tábla az út számát, illetõleg azt jelzi, hogy az út hova vezet;

144. ábra

145. ábra

y/1. "Útvonal megerõsítõ tábla" (145/a. ábra); a tábla autópályán és autóúton az út számát, a táblán megjelölt települések távolságát (km mértékegységben) jelzi, továbbá az útcsatlakozások távolságát is jelezheti;

145/a. ábra

z) „Terelõút” (146-147. ábra); az út lezárása esetén arról tájékoztat, hogy a terelõút merre vezet.

146. ábra

147. ábra

(2) Az út mellett vagy közelében lévõ egyes létesítményekrõl a 2. számú függelékben meghatározott - kék vagy barna alapszínû - jelzõtáblák adhatnak tájékoztatást.

(3) Ha az "Egyirányú forgalmú út" jelzõtáblák (104. és 105. ábra) alatt elhelyezett kiegészítõ táblán (105/a. ábra) autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg:

a) az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek hiányában az úttest jobb széléhez húzódva a kerékpáros,

b) az autóbusz forgalmi sávon a menetrend szerint közlekedõ autóbusz,

c) a kerékpáros által is igénybe vehetõ autóbusz forgalmi sávon - az autóbusz részére kijelölt közlekedési iránnyal megegyezõen - a kerékpáros is

a jelzõtáblán megjelölt iránnyal szemben közlekedhet.

(4) Az (1) bekezdés v), x), y) pontjában meghatározott jelzõtáblák zöld, kék vagy fehér alapszínûek lehetnek.


A lap tetejére

I. Az út mellett vagy közelében levõ egyes létesítményekrõl tájékoztatást adó jelzõtáblák:

a) „Elsõsegélyhely” (1. ábra)

1. ábra

b) „Kórház” (2. ábra)

2. ábra

c) „Mûszaki segélyhely” (3. ábra)

3. ábra

d) „Távbeszélõ állomás” (4. ábra)

4. ábra

e) „Üzemanyagtöltõ állomás” (5. ábra)

5. ábra

f) „Idegenforgalmi tájékoztatás” (6. és 7. ábra)

6. ábra

7. ábra

g) „Rendõrség” (8. ábra)

8. ábra

h) „Étterem” (9. ábra)

9. ábra

i) „Büfé” (10. ábra)

10. ábra

j) „Iható víz” (11. ábra)

11. ábra

k) „Nyilvános illemhely” (12. ábra)

12. ábra

l) „Szálloda, motel” (13. ábra)

13. ábra

m) „Bérelhetõ faház” (14. ábra)

14. ábra

n) „Táborozásra, illetõleg lakókocsik részére kijelölt hely” (15., 16., 17. ábra)

15. ábra

16. ábra

17. ábra

o) „Múzeum” (18. ábra)

18. ábra

p) „Mûemlék épület” (19. ábra)

19. ábra

q) „Mûemlék templom” (20. ábra)

20. ábra

r) „Mûemlék vár; várrom” (21. ábra)

21. ábra

s) „Vasútállomás” (22. ábra)

22. ábra

sz) „Hajóállomás” (23. ábra)

23. ábra

t) „Repülõtér” (24. ábra)

24. ábra

u) „Komp vagy nyitható híd” (25. ábra)

25. ábra

v) „Parkolj és utazz” (26. ábra)

26. ábra

w) „Arborétum, nemzeti park” (27. ábra)

27. ábra

x) „Jelzett turista út; erdei tornapálya” (28. ábra)

28. ábra

y) „Sípálya” (29. ábra)

29. ábra

z) „Fürdõhely” (30. ábra)

30. ábra

zs) „Lovaglás” (31. ábra)

31. ábra

zs/1. „Ólommentes benzint is árusító üzemanyagtöltõ állomás” (32. ábra)

32. ábra

zs/2. Az úton erre illetékes hatóság ellenõrzést végez (33. ábra).

33. ábra

zs/3. Ólommentes benzint és autógázt is árusító üzemanyagtöltõ állomás (34. ábra).

34. ábra

zs/4. Közösségi Internet hozzáférési (eMagyarország) pont (35. ábra).

35. ábra

zs/5) "Közúti forgalom ellenõrzése" (36. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a jármûvek elhaladási sebességének ellenõrzésére sebesség ellenõrzõ berendezést telepítettek. Az átlagsebesség-ellenõrzõ rendszerrel ellátott útszakasz kezdetét a "Közúti forgalom ellenõrzése" (36. ábra), az ellenõrzött útszakasz végét a "Közúti forgalom ellenõrzésének vége" (37. ábra) jelzõtábla jelzi.

36. ábra

37. ábra


A lap tetejére

18. § Útburkolati jelek

(1) Az útburkolati jelek:

a) úttest szélét jelzõ vonal: hosszirányú folytonos - az útkeresztezõdésnél szaggatott - vonal;

b) terelõvonal: hosszirányú - egy vagy [olyan útszakaszon, ahol a forgalmat a 9. § (1) bekezdésének e) pontjában említett fényjelzõ készülék szabályozza] közvetlenül egymás mellett levõ két párhuzamos - szaggatott vonal, amely az úttest felezõvonalát jelzi, a forgalmi sávokat egymástól vagy a nyílt villamospályát a forgalmi sávtól választja el; a szaggatott vonalak közötti térközök csökkenése arra hívja fel a figyelmet, hogy a terelõvonal záróvonalban folytatódik; a terelõvonalon a jármûvel folyamatosan haladni nem szabad;

c) záróvonal: hosszirányú folytonos vonal, amely az úttest felezõvonalát jelzi, illetõleg a két forgalmi irányt, a forgalmi sávokat egymástól, vagy a nyílt villamospályát a forgalmi sávtól választja el; a záróvonalat jármûvel sem átlépni, sem érinteni nem szabad; ha azonban közvetlenül a záróvonal mellett terelõvonal is van, a záróvonal a terelõvonal felõl - az elõzésre, illetõleg a bekanyarodásra vonatkozó szabályok megtartásával - átléphetõ;

d) autóbusz forgalmi sáv: útburkolati jellel jelölt forgalmi sávban levõ „BUSZ” felirat, amely azt jelzi, hogy a forgalmi sávban csak az erre vonatkozó külön szabályok [36. § (8) bek.] szerint szabad közlekedni;

e) elõjelzõ nyíl (148., 149., 150. ábra); azt jelzi, hogy a forgalmi sávból a következõ útkeresztezõdésnél melyik irányba (irányokba) szabad továbbhaladni;

148. ábra

149. ábra

150. ábra

f) terelõnyíl (151. ábra); azt jelzi, hogy a forgalmi sávot - a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartásával - a jelzett irányban el kell hagyni;

151. ábra

g) gyalogosátkelõhely (152. ábra);

152. ábra

h) megállás helyét jelzõ vonal: keresztirányú szaggatott vagy folytonos vonal, amely azt a helyet jelzi, ahol a jármûvel - ha a megállást az elsõbbség megadása, a vasúti jármû áthaladásának biztosítása, illetõleg fényjelzõ készülék vagy vasúti átjárót biztosító jelzõberendezés jelzése szükségessé teszi - meg kell állni; ha az elsõbbségadási kötelezettség „Elsõbbségadás kötelezõ” jelzõtábla jelzésébõl következik, erre a vonal elõtt levõ háromszög alakú útburkolati jel (153. ábra) hívhatja fel a figyelmet;

153. ábra

h/1. "Elõretolt kerékpáros felálló hely a balra bekanyarodó kerékpárosok számára" (153/a. ábra); a forgalomirányító fényjelzõ készülékkel szabályozott útkeresztezõdésben az út jobb szélén kijelölt kerékpáros nyomon ( 158/k. ábra) vagy a kerékpársávon oda érkezõ és balra bekanyarodó kétkerekû kerékpárok a megállás helyét jelölõ vonalak közötti, kerékpárt mutató sárga színû útburkolati jellel (158/i. ábra) megjelölt úttestre csak a jármûvek forgalmát irányító fényjelzõ készülék piros fényjelzésének idõtartamában szabad - a 36. § (12) bekezdésében foglaltak és a besorolás általános szabályai szerint - a többi jármû elé besorolva a továbbhaladáshoz felkészülni.

153/a. ábra

i) kötelezõ megállás helyét jelzõ vonal (154. ábra); azt a helyet jelzi, ahol az „Állj! Elsõbbségadás kötelezõ” jelzõtábla jelzése folytán meg kell állni;

154. ábra

j) várakozóhely (155-156. ábra); az egy gépkocsi várakozására szolgáló helyet jelöli meg;

155. ábra

156. ábra

k) jármûforgalom elõl elzárt terület (157. ábra); az útburkolati jellel jelzett területre jármûvel ráhajtani tilos;

157. ábra

l) megállóhely (158. ábra); menetrend szerint közlekedõ autóbusz- vagy trolibuszjárat megállóhelyét, illetõleg taxi állomását jelzi; a jel kiegészíthetõ a megfelelõ jármûre utaló felirattal;

158. ábra

m) megállási tilalmat jelzõ vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levõ folytonos vonal, amely - jogszabály rendelkezésébõl vagy jelzõtábla jelzésébõl folyó - megállási tilalomra hívja fel a figyelmet;

n) várakozási tilalmat jelzõ vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levõ szaggatott vonal, amely - jogszabály rendelkezésébõl vagy jelzõtábla jelzésébõl folyó - várakozási tilalomra hívja fel a figyelmet;

o) veszélyes helyre figyelmeztetõ vonal (158/a. ábra): e vonallal együtt útburkolati jel jelezheti a veszély jellegét is (158/b., 158/c., 158/d. és 158/h. ábra);

158/a. ábra

158/b. ábra

158/c. ábra

158/d. ábra

158/h. ábra

p) veszélyes hely elõjelzésére szolgáló vonalak: keresztirányú egymást követõ folytonos vonalak (158/f. ábra), amelyek azt jelzik, hogy az úton sebességkorlátozásra vagy megállási kötelezettségre kell számítani;

158/f. ábra

p/1. az utat keresztezõ kerékpárút (158/g. ábra).

158/g. ábra

p/2. „Kerékpárosok közlekedésére kijelölt úttest” (158/i. ábra):

158/i. ábra

s) „X-jel” (158/j. ábra); az egymást keresztezõ vonalak a várakozás tilalmát jelzik, ahol a jelzett területet valamely okból (pl. kapubejárat, tûzcsap stb.) szabadon kell hagyni.

158/j. ábra

(2) Az (1) bekezdésben

a) a következõ pontokban említett útburkolati jelek fehérek vagy sárgák: a), b), c), e), h), i) és k) ,

b) a következõ pontokban említett útburkolati jelek sárgák: l), m), n) és p) ,

c) a többi útburkolati jel fehér.

Ha az a) pontban említett útburkolati jel sárga színû, az úttestnek, illetõleg egy részének a lezárása miatt szükséges forgalmi rend változásra hívhatja fel a figyelmet.

(3) Különösen veszélyes helyekre - elsõsorban a vasúti átjáró és az útkeresztezõdés területére - szaggatott vonallal körülhatárolt sárga színû útburkolati jel (158/e. ábra) hívhatja fel a jármûvezetõk figyelmét.

158/e. ábra

(4) A kerékpársávot az úttest többi részétõl folytonos - az útkeresztezõdésnél, továbbá ahol a jármûvek várakozóhelyét az úttest széle és a kerékpársáv külsõ széle között jelölték ki, szaggatott - sárga vonal választja el.

(5) A járdára festett folytonos fehér vonal azt a határt jelzi, ameddig a jármûvek a járdának az úttest felõli részét várakozás céljára igénybe vehetik.

(6) A gyalog- és kerékpárútra festett folytonos sárga vonal a gyalogos és kerékpáros forgalmat választja el egymástól. Lakott területen belül - járdán létesített - kerékpárutat eltérõ színû és/vagy anyagú burkolat, vagy folytonos sárga vonal választja el a gyalogos forgalomtól.

(7) A 17. § (1) bekezdés e) pontjában szereplõ kiegészítõ tábla ábrája (115. ábra), amely a mozgáskorlátozottak gépjármûvei részére fenntartott várakozóhelyet jelöli, útburkolati jelként önállóan is alkalmazható.

(8) Az úttest vagy egy részének lezárása miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozásnál alkalmazott - az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott - sárga színû útburkolati jel kiegészíthetõ vagy helyettesíthetõ:

a) függõleges jelzõfelülettel és fényvisszaverõ prizmával ellátott vagy

b) fényt kibocsátó

burkolati jelzõtestekkel.

(9) Az úttesten, burkolati jellel kijelölt kerékpáros nyom (158/k. ábra) jelzi a kerékpárosok részére az úttesten történõ haladásra ajánlott útfelületet. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével.

158/k. ábra

(10) A nyitott kerékpársávot - amely a kerékpárosok közlekedésére kijelölt sáv - az úttesten felfestett fehér színû szaggatott vonal és kerékpárt mutató burkolati jel is jelzi. A nyitott kerékpársávot - az egy irányban vagy egymással szemben közlekedõ jármûvek egymás mellett történõ elhaladás ezt szükségessé teszi - más jármûvek is igénybe vehetik, az irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartása mellett. A jobbra bekanyarodást a nyitott kerékpársávról kell végrehajtani. A kerékpáros balra bekanyarodásra történõ felkészülés céljából, vagy ha a nyitott kerékpársáv megszûnik, a nyitott kerékpársávot elhagyhatja.
A lap tetejére

19. § Vasúti átjárót biztosító jelzõberendezések

(1) A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzõberendezések: a fénysorompó, a félsorompó és a teljes sorompó.

(2) A fénysorompó a vasúti jármû közeledését és áthaladását két egymás mellett levõ, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.

(3) A félsorompó a vasúti jármû közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát - piros-fehér színû - sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt fénysorompó is mûködik.

(4) A teljes sorompó a vasúti jármû közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetõleg az úttestet teljes szélességében - piros-fehér színû sorompórúddal lezárja. A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely

a) a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi;

b) a sorompó lezárásának a megkezdését; valamint záródását és zárva tartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett levõ felváltva villogó piros fénnyel jelzi.

(5) A félsorompó és a teljes sorompó sorompórúdján piros fényvisszaverõ, illetõleg piros fényt adó lámpa van.

(6) A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha

a) az - egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott - fénysorompó villogó piros fényjelzést ad;

b) a fél-, illetõleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van;

c) a teljes sorompót kiegészítõ berendezés [(4) bek.] hang- vagy fényjelzést ad.

(7) Az (1) bekezdésben említett berendezések üzemzavarát jelzi, ha

a) a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;

b) a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;

c) a sorompórudak eltérõ állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.

(8) A továbbhaladást - a 39. § (1) bekezdésében foglaltak megtartása mellett - engedélyezi

a) a fénysorompó villogó fehér fényjelzése,

b) a teljes sorompó rúdjainak nyitott helyzete, feltéve hogy a sorompót kiegészítõ hang- vagy fényjelzõ berendezés jelzést nem ad.


A lap tetejére

20. § Egyéb közúti jelzések

(1) A járda (járdasziget) szélén levõ fekete-fehér színû lánc-, illetõleg csõkorlát vagy más hasonló berendezés azt jelzi, hogy a gyalogosnak az úttestre lépnie tilos.

(2) Az út kanyarulatát - veszélyes útkanyarulatban a veszélyt jelzõ táblán felül - az útkanyarulatban elhelyezett olyan tábla is jelezheti, amelyen nyíl alakú fekete-fehér vagy piros-fehér sávok mutatnak a továbbhaladás irányába (159., 159/a. ábra).

159. ábra

159/a. ábra

(3) Az úttestnek, illetõleg az úttest egy részének a lezárását piros-fehér színû korlát, továbbá nyíl alakban vagy ferdén sávozott tábla, terelõfüzér vagy terelõbóják, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetében ezen felül folyamatos piros vagy villogó sárga fényt adó lámpák is jelzik.

(4) A fekete-fehér színû sorompó azt jelzi, hogy a lezárt területre engedély nélkül behajtani tilos.

(5) Négyszögletû fekete alapon fehér számértéket feltüntetõ jelzés azt a sebességet (km/órában) jelzi, amellyel forgalomirányító fényjelzõ készülékek elõtt az egyenletes haladás érdekében közlekedni célszerû (160. ábra).

160. ábra

(6) "Gyermekszállítás" (160/a. ábra): a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett tábla az álló jármû környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet. Az így megjelölt, az úttesten álló autóbuszt - a gyermekek be- és kiszállásának az autóbusz mindkét oldali elsõ és hátsó irányjelzõjének egyidejû mûködtetésével jelzett idõtartamában - kikerülni vagy az autóbusz mellett elhaladni csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad.

160/a. ábra


A lap tetejére

20/A. § Egyes közúti jelzésekre vonatkozó külön rendelkezések

A 11., 12., 13., 14., 15., 16.,17., 18. és a 20. §-ban meghatározott közúti jelzések ábráiban a feliratok, a számértékek, a továbbhaladás irányát jelzõ nyilak, az útkeresztezõdések és útszûkületek alaprajzi vázlatait feltüntetõ vonalak, továbbá az egyéb területek alaprajzi vázlatai példálózó jellegûek; e jelzések mindenkor a tényleges helyzetet, illetõleg szabályozást tüntetik fel.


A lap tetejére

21. § Gyalogosok közlekedése

(1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.

(2) Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs - vagy az a gyalogosközlekedésre, illetõleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan -, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek.

(3) Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egysorban

a) lakott területen lehetõleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a jármûforgalommal szemben,

b) a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedõ mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.

(4) A gyalogosnak az úton olyan tárgyat, illetõleg anyagot, amely sérülést, rongálást vagy szennyezést okozhat, csak megfelelõen becsomagolva szabad vinnie. Olyan tárggyal, amely méretei miatt a gyalogosforgalmat zavarná, az úttesten - a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélén - kell közlekedni; éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedõ gyalogosnak a jármûvek vezetõi által elölrõl és hátulról kellõ távolságból észlelhetõ lámpát kell vinnie.

(5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogosátkelõhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogosátkelõhely nincs,

a) lakott területen levõ fõútvonalon az útkeresztezõdésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedõ jármû megállóhelyén levõ járdasziget és az ahhoz közelebb esõ járda között (a járdasziget teljes hosszában),

b) egyéb helyen bárhol,

a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.

(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyõzõdött annak veszélytelenségérõl. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a jármûvek vezetõit megzavarhatja vagy megtévesztheti.

(7) A kijelölt gyalogosátkelõhelyen áthaladó gyalogosnak a jármûvekkel szemben elsõbbsége van. Ugyancsak elsõbbsége van - kijelölt gyalogosátkelõhely hiányában is - az útkeresztezõdésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a jármûvekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármûvekkel szemben azonban a gyalogosnak elsõbbsége ezeken a helyeken sincs.

(8) A gyalogos olyan helyen, ahol a jármûvekkel szemben elsõbbsége nincs, mielõtt az úttestre lép, köteles meggyõzõdni arról, hogy áthaladásával a jármûforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármû olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.

(9) A gyalogosnak tilos

a) híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestén áthaladni;

b) olyan helyen, ahol a jármûvekkel szemben elsõbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármû stb.) közelében az úttestre lépni;

c) lánc-, illetõleg csõkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetõleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni;

d) villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelõhelyen kívül - áthaladni;

e) autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;

f) autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkeresztezõdésen kívül áthaladni;

g) az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.

(10) Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelõhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyõzõdött arról, hogy vasúti jármû nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzõberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.

(11) Fõútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos.

(12) A lakott területen kívüli út úttestén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek - ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történõ közlekedését - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverõ mellényt (ruházatot) kell viselnie.

(13) A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.
A lap tetejére

22. § Gyalogosok zárt csoportjának a közlekedése

(1) Gyalogosok zárt csoportja az úttesten - annak menetirány szerinti jobb szélén - közlekedhet. Hídon a csoport ütemes lépésben nem haladhat.

(2) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a csoport bal oldalán, elöl elõre fehér vagy sárga fényt, hátul pedig hátra piros vagy sárga fényt adó, a jármûvek vezetõi által kellõ távolságból észlelhetõ lámpát kell vinni. Ha a csoport kellõen világított lakott területen közlekedik, vagy közvetlenül a csoport elõtt és mögött a csoporthoz tartozó, szabályszerûen kivilágított jármû halad, a lámpák használata nem kötelezõ.

(3) A csoport közlekedésére vonatkozó szabályok megtartásáról a csoport vezetõje köteles gondoskodni.

(4) Gyermekek zárt csoportja a járdán, a leállósávon, az útpadkán, illetõleg a kerékpárúton, ha pedig ez nincs (vagy nem járható) - az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - az úttesten közlekedhet.


A lap tetejére

23. § A jármûvek utasaira vonatkozó szabályok

(1) Az utas csak álló jármûre szállhat fel és csak álló jármûrõl szállhat le.

(2) Az utasnak tilos

a) a vezetõt a vezetésben zavarni;

b) állva utazni, kivéve autóbuszon, trolibuszon és villamoson;

c) a jármû lépcsõjén, illetõleg külsõ részén utazni;

d) a jármû ablakán vagy ajtaján kihajolni.

(3) A jármû ajtaját az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

(4) Menetrend szerint közlekedõ jármûre a megállóhelyen kívül felszállni, illetõleg arról leszállni abban az esetben szabad, ha a jármû személyzete erre elõzetesen - szóban vagy a vezetõ által mûködtetett ajtók kinyitásával - engedélyt adott. Olyan megállóhelynél, ahol a fel- és leszállás közvetlenül az úttestrõl, illetõleg az úttestre történik, akkor szabad a járdáról az úttestre lépni, ha a jármû a megállóhelyen megállt.

(5) Veszélyes anyagot szállító jármûvön a vezetõn és a kísérõn kívül személyt szállítani tilos.


A lap tetejére

24. § Elindulás

(1) Az úttest szélérõl elinduló, a várakozó helyrõl az úttestre ráhajtó, az út más részérõl vagy útnak nem minõsülõ területrõl az úttestre ráhajtó jármû vezetõjének, az úttesten haladó jármûvek és gyalogosok részére elsõbbséget kell adni. A zárt pályáról az úttestre ráhajtó villamosnak az úttesten közlekedõ jármûvekkel szemben - a villamossal azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató jármûveket ide nem értve - elsõbbsége van.

(2) Az elindulást, illetõleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel [29. § (2) bekezdés] jelezni kell.

(3) Lakott területen belül a jármûvek vezetõi kötelesek az elindulási szándékot jelzõ, menetrend szerint közlekedõ autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyrõl való elindulását (a jobb szélsõ forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehetõ - lassítással, szükség esetén megállással is lehetõvé tenni. Az autóbusz, illetõleg a trolibusz vezetõje azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyõzõdött annak veszélytelenségérõl.


A lap tetejére

25. § Haladás az úton

(1) Jármûvel a forgalmi, az idõjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minõségének és állapotának) megfelelõen kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármû sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.

(2) Jármûvel az úttesten - az elõzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú jármûvel, állati erõvel vont jármûvel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó jármûvel - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetõvé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a külön szabályok (36. §) az irányadók.

(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, a nyitott kerékpársávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, vagy az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni - az egyirányú forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével - az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.

(4) Olyan úton, amelyen három, egymástól elkülönített úttest van, jármûvel a középsõ és a menetirány szerinti jobb szélsõ úttesten szabad közlekedni. Az ilyen út középsõ úttestén kétirányú, a szélsõ úttestein egyirányú forgalom van.

(5) Ha jelzõtábla jelzésébõl más nem következik, az úttest menetirány szerinti jobb és bal oldalát elválasztó járdasziget mellett jobbról kell, egyéb helyen levõ járdasziget mellett jobbról és balról is szabad elhaladni.

(6) Járda, járdasziget, gyalogút, gyalog- és kerékpárút, kerékpárút, nyitott kerékpársáv és kerékpársáv mellett tilos úgy haladni, hogy a jármû szerkezeti eleme vagy rakománya ezek fölé nyúljék.
A lap tetejére

26. § Sebesség

,

(1) Az egyes jármûvekkel - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb a következõ sebességgel szabad közlekedni

a) személygépkocsival, motorkerékpárral, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival

aa) autópályán 130 km/óra,

ab) autóúton 110 km/óra,

ac) lakott területen kívül egyéb úton 90 km/óra,

ad) lakott területen 50 km/óra,

a/1. a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelõ autóbusszal
- autópályán 100 km/óra,
- lakott területen kívül, egyéb úton 70 km/óra,
- lakott területen 50 km/óra,

b) egyéb gépjármûvel - kivéve teherszállításra kialakított motoros triciklit -, valamint gépjármûbõl és pótkocsiból álló jármûszerelvénnyel
- autópályán 80 km/óra,
- lakott területen kívül egyéb úton 70 km/óra,
- lakott területen 50 km/óra,

c) villamossal 50 km/óra,

d) teherszállításra kialakított motoros triciklivel, elromlott jármûvet vontató gépjármûvel, segédmotoros kerékpárral, lakott területen kerékpárral 40 km/óra,

da) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédõ sisakot visel és utast nem szállít 50 km/óra,

db) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédõ sisakot nem visel 40 km/óra,

d/1. hólánccal felszerelt gépjármûvel 50 km/óra,

d/2) a kerékpárúton közlekedõ jármûvel 30 km/óra,

d/3) a gyalog- és kerékpárúton közlekedõ jármûvel 20 km/óra,

e) mezõgazdasági vontatóval, valamint mezõgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló jármûszerelvénnyel 40 km/óra,

f) lassú jármûvel, valamint lassú jármûbõl és pótkocsiból álló jármûszerelvénnyel 25 km/óra,

g) olyan jármûvel, amelynek kerekei fúvott gumiabronccsal felszerelve nincsenek 20 km/óra,

h) pótkocsinak nem minõsülõ fék nélküli vontatmányt (mezõgazdasági vagy ipari munkagépet) vontató mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel 15 km/óra.

(2) Ha a "Sebességkorlátozás" jelzõtábla lakott területen 50 km/óránál, lakott területen kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival, motorkerékpárral és a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival legfeljebb a jelzõtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.

(3) Olyan jármûvel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a mûszaki megvizsgálás során az (1) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabban állapították meg és ezt a jármû forgalmi engedélyébe (igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni.

(4) A jármû sebességét az (1)-(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezetõ jármûvét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály elõtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.

(5) Nem szabad a jármûvel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.


A lap tetejére

27. § Követési távolság

(1) Jármûvel másik jármûvet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendõ ahhoz, hogy az elöl haladó jármû mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni.

(2) Olyan jármûvel, illetõleg jármûszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármû mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármû közé legalább egy - elõzést végrehajtó - személygépkocsi biztonságban besorolhasson.

Nincs szükség ilyen követési távolság tartására

a) ha
- a vezetõ elõzésre készül fel,
- az úttest menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van, vagy
- az úton az elõzés tilos,

b) fegyveres erõk oszlopban haladó gépjármûvei között,

c) egy nyomon haladó jármû (kétkerekû motorkerékpár, segédmotoros kerékpár vagy kerékpár) követése esetén.

(3) A jármû sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.

(4) Hatályon kívül helyezve!


A lap tetejére

28. § Elsõbbség az útkeresztezõdésben

(1) Az útkeresztezõdésben - ha a (2) bekezdés rendelkezéseibõl más nem következik - a jármûvel elsõbbséget kell adni

a) a jobbról érkezõ minden jármû és

b) a balról érkezõ villamos

részére.

(2) A másik jármû érkezési irányától függetlenül elsõbbséget kell adni az útkeresztezõdésben

a) minden jármûvel a megkülönböztetõ fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármû részére, továbbá minden ilyen gépjármûvekkel kísért (közrefogott), zárt csoportban haladó megkülönböztetõ fényjelzést használó gépjármû részére;

b) az olyan útról érkezõ jármûvel, amelyen az útkeresztezõdés elõtt „Elsõbbségadás kötelezõ” vagy „Állj! Elsõbbségadás kötelezõ” jelzõtábla van, a keresztezõ - illetõleg a kiegészítõ táblán vastag vonallal jelzett - útról érkezõ jármû részére;

c) földútról érkezõ jármûvel a szilárd burkolatú útról érkezõ jármû részére;

d) körforgalomban haladó jármûvel a körforgalmat keresztezõ villamos részére.

(3) Útkeresztezõdést jármûvel csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vezetõ eleget tehessen elsõbbségadási kötelezettségének és e tekintetben másokat a jármû sebességével ne tévesszen meg.


A lap tetejére

29. § Irányváltoztatás, irányjelzés

(1) Aki jármûvel irányt változtat (terelõvonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezõvonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, fõútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató jármûveknek elsõbbséget adni.

(2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történõ bekanyarodást - a mûvelet elõtt kellõ idõben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történõ letérés esetében is. A jármû vezetõje egyéb esetben (pl. útkeresztezõdésben kanyarodó fõútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevõi számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztõ nem lehet.

(3) Az irányjelzést irányjelzõ készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármû esetében pedig karral vagy jelzõtárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölrõl, hátulról és a megfelelõ oldalról jól látható legyen.


A lap tetejére

30. § Hangjelzés
Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelõzése érdekében, valamint - lakott területen kívül - az elõzési szándék jelzése céljából szabad.


A lap tetejére

31. § Bekanyarodás

(1) Az útkeresztezõdésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezetõ a jármûvel

a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba,

b) útburkolati jelek hiányában

- jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére,
- balra bekanyarodás esetében az úttest felezõvonala mellé, illetõleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére

köteles - az útkeresztezõdés elõtt kellõ távolságban - besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.

(2) Villamospályával ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelõ besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni. Az egyirányú forgalmú úton az ellenirányban kijelölt autóbusz sávot és az ellenirányban kijelölt kerékpársávot a besorolás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A jármûvel másik útra - ha közúti jelzésbõl más nem következik - jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármû a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon. Ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kerékpársávot jelöltek ki, a jobbra bekanyarodásra - a kerékpár forgalom akadályozása nélkül és ha burkolati jel ezt lehetõvé teszi - a kerékpársáv igénybevételével kell felkészülni.

(4) Ha a jármû méretei vagy egyéb ok miatt az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit megtartani nem lehet, a bekanyarodást fokozott óvatossággal - szükség esetén erre alkalmas irányító személy igénybevételével - és úgy kell végrehajtani, hogy a bekanyarodó jármû a többi jármûvet ne veszélyeztesse.

(5) Elsõbbséget kell adni, ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltakból más nem következik

a) jobbra vagy balra bekanyarodó jármûvel

- annak az útnak az úttestén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármû bekanyarodik, továbbá
- az azonos irányból érkezõ villamos részére,

b) jobbra bekanyarodó jármûvel a kerékpársávon vagy az úttest mellett levõ, attól jobbra esõ kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkezõ jármû és gyalogos részére,

c) balra bekanyarodó jármûvel

ca) az úttesten szembõl érkezõ és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármû,

cb) az úttest mellett levõ, attól balra esõ kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkezõ jármû és gyalogos

részére.

(6) A balra bekanyarodó jármû vezetõje párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást akkor hajthatja végre, ha meggyõzõdött arról is, hogy balról jármûvének elõzését vagy kikerülését másik jármû nem kezdte meg.

(7) Útkeresztezõdésen kívül történõ bekanyarodásra az (1)-(2) és a (4)-(6) bekezdés rendelkezései az irányadók.

(8) Az útkeresztezõdésben kanyarodó fõútvonal esetén

a) az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szabály a fõútvonalon kanyarodó és az arról letérõ jármûre egyaránt vonatkozik,

b) a fõútvonalról letérõ jármûvel elsõbbséget kell adni a fõútvonalon továbbhaladó jármû részére.


A lap tetejére

32. § Kitérés

(1) Az egymás mellett ellentétes irányban (szemben) elhaladó jármûvek között megfelelõ oldaltávolságot kell tartani; ennek érdekében - a szükséghez képest - a jármûvekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni.

(2) Olyan keskeny úttesten, amelyen a jármûvek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a jármûvekkel meg kell állni és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetõvé tenni. Hátramenni azzal a jármûvel kell, amelyikkel ez - a jármûvek adottságait és a körülményeket figyelembe véve - könnyebben megtehetõ.

(3) Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szûkül és a közúti jelzésekbõl más nem következik, a szembejövõ jármûvek közül annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni; a másik jármû vezetõje az áthaladást lassítással, illetõleg - a szükséghez képest - megállással biztosítani köteles.

(4) Állati erõvel vont jármûvel, illetõleg hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében, ha a vezetõ feltartott karral jelzi, vagy egyébként megállapítható, hogy az állat ijedõs, a jármû sebességét csökkenteni kell, illetõleg - a szükségeshez képest - meg kell állni.


A lap tetejére

33. § Megfordulás, hátramenet

(1) Jármûvel megfordulni, illetõleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármû és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetõleg a várakozóhelyre történõ beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhetõ abban az esetben is, ha az a jármûforgalmat - anélkül, hogy a jármûveket veszélyeztetné - rövid ideig akadályozza.

(2) Autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton megfordulni tilos. Egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban, autópályán és autóúton - egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetõleg a várakozóhelyre történõ beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve - hátramenetet végezni tilos.

(3) Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a jármûvezetõnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közremûködésérõl. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármû mögötti területet és a jármû vezetõjével is kapcsolata legyen.


A lap tetejére

34. § Elõzés

(1) Elõzni abban az esetben szabad, ha

a) az elõzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy - figyelemmel az elõzni kívánó és a megelõzendõ jármû sebessége közötti különbségre - az elõzés a szembejövõ forgalmat nem zavarja;

b) az elõzni kívánó jármû elõzését más jármû nem kezdte meg;

c) az elõzni kívánó jármû elõtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármû elõzési szándékot nem jelzett;

d) az elõzés során a megelõzendõ jármû mellett megfelelõ oldaltávolságot lehet tartani;

e) a vezetõ az elõzés befejezése után a jármûvel a megelõzött jármû elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni.

(2) Az elõzési szándékot - ha az elõzés irányváltoztatással jár - irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.

(3) Az elõzést - a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve - balról kell végrehajtani.

(4) Csak jobbról szabad elõzni

a) azt a jármûvet, amely a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi és az úttesten a 31. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen helyezkedik el;

b) azt a villamost, amely az úttest közepén - egyirányú forgalmú úton az úttest bal oldalán - levõ pályán közlekedik.

(5) Jobbról is szabad elõzni a figyelmeztetõ jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó jármûvet, ha a vezetõ meggyõzõdött arról, hogy ezzel a többi jármûvet és a gyalogosokat nem veszélyezteti.

(6) Az elõzés végrehajtását a sebesség fokozásával, balra húzódással vagy más módon akadályozni nem szabad.

(7) Lakott területen kívül a nagyméretû, valamint a lassan haladó jármû vezetõjének az úttest szélére húzódással és - a szükséghez képest - lassítással is elõ kell segítenie azt, hogy jármûvét más jármû megelõzhesse.

(8) Tilos elõzni:

a) kijelölt gyalogosátkelõhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelõhely elõtt;

b) villamost közvetlenül olyan megállóhely elõtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestrõl, illetõleg az úttestre történik;

c) be nem látható útkanyarulatban, illetõleg bukkanóban, kivéve, ha az úttesten egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve és az elõzés annak érintése nélkül végrehajtható;

d) vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró elõtt;

e) útkeresztezõdésben és közvetlenül útkeresztezõdés elõtt, kivéve

- ha a forgalmat rendõr vagy fényjelzõ készülék irányítja és az elõzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár,
- ha a jármû fõútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsõbbségét jelzõtábla [16. § (1) bek. u) pont] jelzi.
- körforgalmú úton,
- ha a jármûvel csak jobbról szabad elõzni [(4) bek.].

(9) A (8) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik a kétkerekû motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjármûvel való elõzésére.


A lap tetejére

35. § Kikerülés

(1) Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármû vagy ott levõ egyéb akadály melletti elhaladásra (kikerülés) a 34. § (1)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell - értelemszerûen - alkalmazni.

(2) Az olyan megállóhely elõtt, amelyben villamos áll és az utasok fel- és leszállása az úttestrõl, illetõleg az úttestre történik, meg kell állni és tovább haladni csak a villamos elindulása után szabad.


A lap tetejére

36. § Párhuzamos közlekedés

(1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külsõ (jobb szélsõ) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak elõzés, balra bekanyarodás, illetõleg megfordulás céljából szabad. Az autóbusz öbölt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és a lassítósávot, valamint a kerékpársávot a párhuzamos közlekedés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az elõzés befejezése után a külsõ forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy - lakott területen - távolsági, illetõleg gyorsjáratú autóbusszal a vezetõ több jármûvet kíván elõzni, megmaradhat a belsõ forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó jármûvek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sûrû, hogy a külsõ forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belsõ forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.

(3) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettõnél több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerûen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - bármely gépjármûvel szabad közlekedni; a harmadik és további (belsõ) forgalmi sávokra - a balra bekanyarodás esetét kivéve - ráhajtani csak személygépkocsival és motorkerékpárral szabad.

(4) Lakott területen lévõ, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belsõ forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármû a mögötte gyorsabban haladó jármûvek közlekedését nem akadályozza. Az ilyen módon haladó jármû mellett - a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával - fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban - a gyorsabb elõrehaladás érdekében - kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevõit zavarni tilos.

(5) Ha a forgalom sûrûsége folytán a forgalmi sávokban összefüggõ jármûoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezetõ bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni.

(6) A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos

a) jármûvel az úttest felezõvonalát - a balra bekanyarodás, illetõleg a megfordulás esetét kivéve - átlépni;

b) két jármûnek - az egy nyomon haladó jármû melletti elhaladást kivéve - ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett haladni;

c) kijelölt gyalogosátkelõhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelõhely elõtt másik jármû mellett elhaladni.

(7) Ahol valamelyik forgalmi sáv megszûnik, annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik terelõvonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ha a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve nincsenek, annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármû csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik addig a jobbra esõ forgalmi sávban haladt.

(8) Az autóbusz forgalmi sávban

a) a menetrend szerint közlekedõ autóbusz és trolibusz, a villamos, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló jármû;

b) az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül

ba) ha az autóbusz forgalmi sávot az úttest menetirány szerinti jobb szélén jelölték ki, erre utaló jelzés esetén (117/c. ábra) a kerékpáros,

bb) külön jogszabály alapján rögzített üzemmódú megkülönböztetõ jelzést adó készülékkel felszerelt

bba) sürgõsségi betegellátásra rendszeresített gépjármû,

bbb) hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tûzoltóság és a tûzoltó egyesületek közvetlen helyszíni beavatkozására rendszeresített gépjármûve,

bbc) a rendõrség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szolgálati ágának közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített gépjármûve,

bc) a betegszállító gépjármû,

bd) a személytaxi,

be) a kétkerekû motorkerékpár és a kétkerekû segédmotoros kerékpár

közlekedhet. Más jármû erre a forgalmi sávra - a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve - nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedõ autóbusz és trolibusz - a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve - csak ebben a forgalmi sávban haladhat."

(9) Ahol kapaszkodósáv van, a kapaszkodósávon kell haladniuk azoknak a jármûveknek, amelyek a jelzõtáblán [17. § (1) bek. h) pont] megjelölt - ennek hiányában lakott területen kívül 70 km/óra, lakott területen 40 km/óra - sebességnél lassabban haladnak.

(10) Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történõ bekanyarodást

a) a besorolás rendjét jelzõ tábla és az útburkolati jelek jelzéseinek megfelelõen kell végrehajtani, vagy

b) a jobboldali szélsõ forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a jármûvezetõ a bekanyarodás helyét követõ elsõ kihajtási lehetõségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni.

(11) A párhuzamos közlekedésre alkalmas körforgalmú úton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.

(12) Ha a jármûveknek útkeresztezõdésben, útszûkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, - elõre sorolás céljából - motorkerékpárral, illetve segédmotoros kerékpárral az álló jármûvek mellett, vagy azok között, kerékpárral az úttest szélén, az álló jármûvek mellett jobbról szabad elõrehaladni, ha

a) az elõrehaladáshoz elegendõ hely áll rendelkezésre, és

b) az irányváltoztatási szándékot jelzõ jármûveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.
A lap tetejére

37. § Közlekedés autópályán és autóúton

(1) Autópályán és autóúton, valamint az azokra való ráhajtásra szolgáló úton (az elõjelzõ táblától kezdõdõen) csak olyan gépjármûvel, illetõleg gépjármûbõl és pótkocsiból álló jármûszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni; ezeken az utakon más jármû közlekedése tilos.

(2) Az autópályán és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkezõ autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.

(3) Tilos

a) autópályára és autóútra út menti ingatlanról, valamint útnak nem minõsülõ más területrõl ráhajtani, illetõleg oda behajtani;

b) autópályán és autóúton hátramenetet végezni, megfordulni és az úttesteket elválasztó sávra ráhajtani.

(4) Autópálya és autóút úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve - megállni tilos. Tilos a leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve ha:

a) mûszaki meghibásodás miatt a jármû továbbhaladásra képtelen;

b) a jármû a forgalmat ellenõrzi;

c) a jármû útfenntartást, úttisztítást végez;

d) a jármû, a továbbhaladásra képtelen jármû elszállítását vagy a mûszaki meghibásodásának elhárítását végzi;

e) a jármû a megkülönböztetõ jelzést adó berendezését mûködtetik.

(5) A leállósávon - ha a közúti jelzésekbõl más nem következik - csak a b)-e) pontban meghatározott jármûvek és a forgalmi sávokban folyamatosan haladó jármûvek közé besorolni kívánó jármûvek haladhatnak. A leállósávon álló, a forgalmat ellenõrzõ jármûvet úgy kell elhelyezni, hogy az kellõ távolságból észlelhetõ legyen. A leállósáv igénybevételére jogosultaknak a feladatuk ellátását követõen a lehetõ legrövidebb idõn belül el kell hagyniuk a leállósávot.

(6) Tilos elõzni az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkezõ autópályán és autóúton - 6 és 22 óra között - a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegû tehergépkocsival, vontatóval, valamint e jármûbõl és pótkocsiból álló jármûszerelvénnyel.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott elõzési tilalom esetén a tilalom hatálya alá tartozó jármûveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy közéjük legalább egy - az abban meghatározott elõzési tilalom hatálya alá tartozó - jármûszerelvény biztonságosan besorolhasson.


A lap tetejére

38. § Közlekedés villamospályával ellátott úttesten

(1) Villamospályára más jármûvel - a (3) és a (4) bekezdésben említett esetet kivéve - ráhajtani, azon folyamatosan haladni vagy elõzni csak abban az esetben szabad, ha a vezetõt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledõ villamos kellõ távolságból való észlelésében és a jármû a villamosforgalmat nem zavarja.

(2) Ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett vannak,

- ha az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas és a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, a villamospályára,
- egyéb úttesten az ellentétes irányú villamosforgalom részére szolgáló villamosvágányra, a bekanyarodás és a megfordulás esetét kivéve, ráhajtani nem szabad.

(3) Az egyenesen haladó jármû és a menetirányt változtató villamos egymás közti viszonyában a 29. § (1) bekezdésének rendelkezése az irányadó.

(4) Útkeresztezõdésben villamos és más jármû egymás közti viszonyában az elsõbbségre és a bekanyarodásra a 28. §-nak és a 31. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadók azzal, hogy az egyenesen haladó jármûnek a vele azonos irányból érkezõ és bekanyarodó villamossal szemben is elsõbbsége van.

(5) A párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt része nem minõsül forgalmi sávnak.

(6) Ha útburkolati jel (terelõ- vagy záróvonal) a villamospályára vezeti az egyéb jármûvek forgalmát, a (2) bekezdésben foglalt tilalom nem érvényesül; a villamospályára - a villamosforgalom zavarása nélkül - más jármû is ráhajthat. Ilyen esetben a párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt részét is figyelembe kell venni.


A lap tetejére

39. § Közlekedés vasúti átjáróban

(1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történõ áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.

(2) A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.

(3) A vasúti átjáró elõtt a 98., 99., 99/a. vagy 99/b. ábra szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelzõ útburkolati jel elõtt meg kell állni, ha

a) bármely irányból vasúti jármû közeledik,

b) a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog,

c) a teljes sorompót kiegészítõ fényjelzõ berendezés, illetõleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad,

d) a teljes sorompót kiegészítõ berendezés hangjelzést ad,

e) fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad,

f) vasúti jelzõõr „Megállj” jelzést ad,

g) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra nincs lehetõség,

h) ott „Állj! Elsõbbségadás kötelezõ” jelzõtábla van.

(4) Biztosítatlan vasúti átjáróra jármûvel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetõje meggyõzõdött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármû egyik irányból sem közeledik, és a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetõség van.

(5) Biztosított vasúti átjáróra jármûvel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha

a) a teljes sorompó mindként sorompó rúdja nyitott véghelyzetben áll, és esetleges fényjelzõ és/vagy hangjelzõ berendezése jelzést nem ad,

b) a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad,

c) a vasúti jelzõõr „Megállj” jelzést nem ad,

d) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetõség van.

(6) A vasúti átjárót biztosító jelzõberendezés üzemzavara esetén jármûvel a vasúti átjáróra - a (3) bekezdésben említett megállást követõen - abban az esetben szabad ráhajtani, ha

a) a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyérõl a vasúti pálya mindkét irányban kellõ távolságra belátható és a jármû vezetõje meggyõzõdött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármû nem közeledik, vagy

b) a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzõõr irányítja és a jelzõõr „Megállj” jelzést nem ad,

feltéve - mindkét esetben - hogy a (2) bekezdésben említett folyamatos áthaladás lehetséges.

(7) Ha a vasúti átjáróban a jármû elakad, és vezetõje azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledõ vasúti jármû vezetõje vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetrõl a lehetõ legrövidebb idõn belül tudomást szerezzen.


A lap tetejére

39/A. § Közlekedés lakó-pihenõ övezetben

(1) Lakó-pihenõ övezetbe - a „Lakó-pihenõ övezet” jelzõtáblától a „Lakó-pihenõ övezet vége” jelzõtábláig terjedõ területre - csak a következõ jármûvek hajthatnak be:

a) kerékpár,

b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegû gépkocsi, a betegszállító gépjármû, motorkerékpár, a motoros tricikli és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erõvel vont jármû és kézikocsi, a kommunális szemét szállítására szolgáló jármû, továbbá az oda áruszállítást végzõ legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegû tehergépkocsi,

c) az ott lakók és oda költözõk költöztetését végzõ tehergépkocsi,

d) az oda látogatókat szállító autóbusz,

e) az oda építõ- és tüzelõanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi,

f) az út- és közmû építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetõleg postai gyûjtõ- és kézbesítõ szolgálat ellátására szolgáló jármû, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen.

(2) A lakó-pihenõ övezetben jármûvel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

(3) A lakó-pihenõ övezetben a vezetõnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs,

a) a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a jármûvek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják,

b) jármûvel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.


A lap tetejére

40. § Megállás

(1) Jármûvel megállni - ha közúti jelzésbõl vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezésébõl más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.

(2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésbõl más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármû mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességû hely marad.

(3) Kétkerekû motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a jármûvek az úttestbõl egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel [18. § (1) bek. j) pont] jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármû is megállhat.

(4) Lakott területen kívül jármûvel - a lehetõséghez képest - az úttesten kívül kell megállni.

(5) Tilos megállni:

a) ahol a jármû fényjelzõ készülék vagy jelzõtábla jelzésének az észlelését akadályozza;

b) ahol a jármû és az úttesten levõ záróvonal vagy a jármû és az úttest másik szélén álló jármû között legalább három méter széles hely nem marad;

c) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a jármûvet a többi jármû vezetõje kellõ távolságból nem észlelheti;

d) körforgalmú úton, útkeresztezõdésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésbõl más nem következik; az útkeresztezõdésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló jármûre - ha ez a többi jármû bekanyarodását nem akadályozza - a tilalom nem vonatkozik;

e) kijelölt gyalogosátkelõhelyen, valamint a gyalogosátkelõhely elõtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb jármûvel 15 méter távolságon belül;

f) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;

g) vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetõleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármû a vasúti jármû, illetõleg a villamos közlekedését akadályozza;

h) más jármûvel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetõleg taxiállomást jelzõ tábla elõtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelbõl más következik;

i) autóbuszöbölben és autóbusz forgalmi sávban, kivéve a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), villamost, a személytaxit, a betegszállító gépjármûvet, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló jármûvet;

j) villamos megállóhelynél levõ járdasziget és a hozzá közelebb esõ járda közötti úttestrészen;

k) 1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésû jármûvel járdán;

l) kapaszkodósávon, gyorsító-és lassítósávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton;

m) különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel [18. § (3) bek.] jelzett területen.

(6) Az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármû mûszaki hibája miatt nem tarthatók meg.

(7) A jármû ajtaját a vezetõ csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

(8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha

a) azt jelzõtábla vagy útburkolati jel megengedi,

b) a jármû a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,

c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és

d) a jármû tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.

(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetõleg az õt szállító jármû vezetõje) jármûvével, a betegszállító gépjármû, a kerékpár, a kétkerekû segédmotoros kerékpár és a kétkerekû motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzõtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
A lap tetejére

41. § Várakozás

(1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni kell a várakozásra is.

(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenõen]:

a) a három külön úttesttel rendelkezõ út középsõ úttestén;

b) lakott területen kívül fõútvonal úttestén;

c) ahol a jármû az út menti ingatlanra való behajtást akadályozhatja;

d) ahol a jármû szabályosan várakozó másik jármû megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;

e) az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.

(3) A mozgáskorlátozott személy (illetõleg az õt szállító jármû vezetõje) jármûvével és a betegszállító gépjármû olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzõtábla (61. ábra) tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az õt szállító jármû vezetõje a jármûvével és - az (5) bekezdésben foglaltak szerint, tárcsa használatával egy óra idõtartamig - a betegszállító gépjármû a várakozást ellenõrzõ órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenõrzõ óra vagy jegykiadó automata mûködtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés [15. § (6) bekezdése] azonban e jármûvekre is irányadó.

(4) Várakozást ellenõrzõ óránál munkanapon 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között - ha pedig jelzõtábla [17. § (1) bek. e) pont] ettõl eltérõ idõszakot jelöl meg, ebben az idõszakban - csak az óra mûködtetésével és legfeljebb az órával jelzett idõtartamig szabad várakozni. Lejárt órát a jármû eltávozása nélkül ismételten mûködésbe hozni tilos.

(5) Ahol jelzõtábla meghatározott idõtartamú várakozást enged [17. § (1) bek. e) pont], a várakozás megkezdésének idõpontját a jármûvön - gépkocsi esetében a jármû szélvédõ üvege mögött - elhelyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármû eltávozása nélkül megváltoztatni tilos.

(6) Hatályon kívül helyezve!

(7) A jármûvet õrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezetõ gondoskodott arról, hogy a jármû önmagától el ne indulhasson és illetéktelen személy azt el ne indíthassa.

(8) A sürgõsségi orvosi ellátáshoz kiadott várakozási engedéllyel (161. ábra) megjelölt személygépkocsi vezetõje - amennyiben a várakozás egyéb módon nem lehetséges -

a) a 15. § (1) bekezdése b) pontjában, és

b) a 40. § (8) bekezdése a), b) és d) pontjaiban

meghatározott rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja.

161. ábra

(9) A sürgõsségi orvosi ellátást végzõ orvost az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jelöli ki, részére a várakozási engedélyt - külön jogszabályban meghatározott rájegyzésekkel - a települési önkormányzat jegyzõje (fõjegyzõ) adja ki.


A lap tetejére

42. § Magatartás a megkülönböztetõ vagy figyelmeztetõ jelzéseket használó jármûvekkel szemben

(1) A megkülönböztetõ jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármû, illetõleg minden ilyen gépjármûvekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztetõ fényjelzést használó gépjármû részére minden jármûvel, minden helyzetben elsõbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetõvé kell tenni.

(2) Megkülönböztetõ fényjelzést használó, álló jármûvet megközelíteni, illetõleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.

(3) Megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármûvet elõzni tilos. Az ilyen gépjármû mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevõjének zavarásával.

(4) A figyelmeztetõ jelzést (sárga villogó fényt) használó jármûvet fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelõzni.

(5) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban valamennyi forgalmi sávban - egymás mellett haladó - hó eltakarítást végzõ és figyelmeztetõ jelzést használó jármûveket tilos megelõzni. Az ilyen gépjármûvek mögött a követési távolságot fokozott óvatossággal kell megválasztani.
A lap tetejére

42/A. § Magatartás veszélyes anyagot szállító jármûvekkel szemben

A veszélyes anyagot szállító jármûvet csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelõzni.


A lap tetejére

43. § Magatartás a gyalogosokkal szemben

(1) Kijelölt gyalogosátkelõhelyen a jármûvel a gyalogosnak elsõbbséget kell adni. Útkeresztezõdésnél a bekanyarodó jármûvel - kijelölt gyalogosátkelõhely hiányában is - elsõbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármû bekanyarodik.

(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsõbbsége van, a jármû vezetõjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármû vezetõje az elsõbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármû vezetõjének a kijelölt gyalogos-átkelõhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármûvel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelõhely elõtt meg is tudjon állni.

(3) A kijelölt gyalogosátkelõhely elõtt megálló vagy forgalmi okból álló jármû mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezetõ meggyõzõdött arról, hogy azt a gyalogosok elsõbbségének a megsértése nélkül megteheti.

(4) A vezetõnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten

a) villamos megállóhelynél levõ járdasziget és az ahhoz közelebb esõ járda között áthaladó gyalogosok, a menetrend szerint közlekedõ jármûvek megállóhelyérõl az úttestre lelépõ gyalogosok, az autóbuszra felszálló és arról leszálló gyermekek, továbbá

b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetõen nem képes személyek

biztonságának a megóvására.


A lap tetejére

44. § A forgalomban részt vevõ jármûvek kivilágítása

(1) A forgalomban részt vevõ jármûvet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.

(2) A gépjármûvet, a mezõgazdasági vontatót, a lassú jármûvet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelzõ lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részbõl és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú jármûvet, amely sík úton önerejébõl 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.

(3) A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni - fényjelzés kivételével - csak lakott területen kívül szabad. Tilos a távolsági fényszóró használata

a) másik jármûvel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövõ jármû, illetõleg állat vezetõjét elvakíthatja,

b) a másik jármû követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró - a visszapillantó tükrön át - az elöl haladó jármû vezetõjét elvakíthatja,

c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármû vezetõjét elvakíthatja.

(4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelzõ ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.

(5) Keresõlámpát és munkahely megvilágító lámpát mozgó jármûvön használni nem szabad.

(6) Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevõjét nem vakítja el.

(7) A forgalomban részt vevõ motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

(8) Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevõ gépkocsit nappali menetjelzõ lámpával vagy tompított fényszóróval, mezõgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú jármûvet - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.


A lap tetejére

45. § Az álló jármûvek kivilágítása

(1) Az úttesten álló jármûvet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, kivéve, ha közvilágítás van vagy a jármûvet egyéb külsõ fényforrás kellõen megvilágítja. A gépjármûvet, a mezõgazdasági vontatót és a lassú jármûvet a helyzetjelzõ lámpákkal kell kivilágítani. A 6 méternél nem hosszabb, két méternél nem szélesebb és pótkocsival vagy más vontatmánnyal össze nem kapcsolt gépjármûvet azonban lakott területen elegendõ az úttest közepe felé esõ egy-egy elsõ és hátsó helyzetjelzõ lámpával vagy egy, elõre fehér, hátra piros fényt adó lámpával kivilágítani.

(2) Álló jármûvön - a forgalmi okból megálló jármûvet kivéve - tompított fényszórót csak erõs ködben vagy sûrû hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.


A lap tetejére

46. § Személyszállítás

(1) Személyt szállítani csak a jármûnek e célra kialakított álló- vagy ülõhely részén szabad. Álló utast csak autóbuszon, trolibuszon és villamoson szabad szállítani.

(2) Gépjármûvel, mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel - a (4) és (5) bekezdésben említett esetet kivéve - legfeljebb a jármû hatósági engedélyében feltüntetett számú személyt szabad szállítani. A szállítható személyek számának meghatározásánál a vezetõt is figyelembe kell venni. Két 10 éven aluli gyermeket - ha az általuk elfoglalt ülésen a gyermekbiztonsági rendszer használata a 48. §-ban foglaltak alapján nem kötelezõ - egy személynek kell tekinteni.

(3) Motorkerékpár pótülésén csak egy, a saját biztonságára ügyelni képes személyt szabad szállítani, akinek a lába a lábtartót eléri. A gépkocsi elsõ ülésén csak egy személy szállítható.

(4) Tehergépkocsin - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - abban az esetben szabad a hatósági engedélyben feltüntetett személyek számánál többet szállítani, ha

a) a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege 3500 kg-ot meghaladja,

b) a szállított személyek számára megfelelõen rögzített és biztonságos ülõhely van,

c) a rakomány a szállított személyeket nem veszélyezteti,

d) a tehergépkocsi össztömege - a rakfelületen szállított személyek súlyát személyenként 68 kg-mal számolva - a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömegét nem haladja meg,

e) a tehergépkocsi rakfelülete nem billenthetõ.

(5) A fegyveres erõk, a rendvédelmi szervek által üzemeltetett, valamint közveszély, elemi csapás vagy a vasútüzem biztonságát veszélyeztetõ akadály elhárításánál használt tehergépkocsin - a (4) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt rendelkezések megtartásával - a hatósági engedélybe bejegyzett személyek számánál több személyt abban az esetben is szabad szállítani, ha a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg.

(6) Pótkocsin személyt szállítani tilos, kivéve

a) a jármûszerelvény biztonságos közlekedése érdekében szükséges - a pótkocsi hatósági engedélyében meghatározott számú - személy szállítását;

b) a mezõgazdasági vontató elsõ, nem billenõ rakfelületû pótkocsiján - a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerû alkalmazásával - történõ személyszállítást.


A lap tetejére

47. § Teherszállítás

(1) Jármûvet megterhelni oly mértékig szabad, hogy össztömege a megengedett legnagyobb össztömeget ne haladja meg. Olyan gépjármûvön, amelynek teherbírását csak a szállítható személyek számával határozták meg, személyenként 10 kilogramm rakomány is szállítható. Ha az ilyen jármûvel a megengedettnél kevesebb személyt szállítanak, a rakomány súlya annyiszor 68 kilogrammal növelhetõ, amennyivel a szállított személyek száma a szállítható személyek számánál kevesebb.

(2) A rakományt a jármûvön - annak belsejében, illetõleg rakfelületén - úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány

a) a jármû vezetõjét a szabad kilátásban és a vezetésben, a forgalom többi résztvevõjét pedig a jármû fényjelzõ berendezéseinek észlelésében ne akadályozza;

b) a jármû ajtajainak, illetõleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja;

c) egyenletesen és úgy legyen elhelyezve, hogy a jármû stabilitását számottevõen ne rontsa;

d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék;

e) az elkerülhetetlennél nagyobb zajt, szennyezõdést ne okozzon;

f) magassága - a jármû magasságával együtt - a négy métert ne haladja meg;

g) a jármûvön - a (3) és (7) bekezdésben foglalt eseteket kivéve -, illetõleg annak rakfelületén ne nyúljék túl.

(3) Zárt kocsiszekrényû jármû tetején rakományt elhelyezni csak abban az esetben szabad, ha a jármûre tetõcsomagtartó van felszerelve. Személygépkocsi tetõcsomagtartóján rakomány abban az esetben is szállítható, ha a jármûvön elõre és hátra legfeljebb 40-40 cm-re túlnyúlik.

(4) A (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem vonatkozik a mezõgazdasági szálasterményt szállító állati erõvel vont jármûre; a rakomány és a jármû együttes szélessége azonban nem haladhatja meg a 2,5 métert.

(5) Ha a rakomány méretei miatt a (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem tartható meg, nyitott rakfelületû jármûvön a rakomány úgy is elhelyezhetõ, hogy a rakfelületen túl elõre (legfeljebb a jármû elejéig), illetõleg a jármûvön túl hátra (legfeljebb két méterre, de a rakfelület hosszának felénél nem nagyobb távolságra) vagy oldalra (úgy, hogy a rakomány és a jármû együttes szélessége a 2,5 métert ne haladja meg) kinyúljék. A pótkocsit vontató jármû rakománya hátra nem nyúlhat túl a rakfelületen.

(6) A jármûvön túlnyúló rakományt (álló jármûvön is) legalább 40x40 cm méretû piros vagy piros-fehér csíkos zászlóval, illetõleg táblával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül a hátra kinyúló rakományt piros fényû lámpával és piros fényvisszaverõvel, az oldalra kinyúló rakományt elõre fehér fényû lámpával és fehér fényvisszaverõvel, hátra piros fényû lámpával és piros fényvisszaverõvel meg kell jelölni. A rakomány külsõ széle és a lámpa átvilágított felületének, illetõleg a fényvisszaverõnek a külsõ széle között - vízszintes irányban - legfeljebb 40 cm távolság lehet. Az oldalra kinyúló rakomány lámpával és fényvisszaverõvel való megjelölése mellõzhetõ, ha a rakomány legszélsõ pontja a jármûnek az azonos oldalon levõ helyzetjelzõ lámpájától - vízszintes irányban - 40 cm-nél nincs nagyobb távolságra.

(7) A gépkocsi hátsó részéhez rögzített rakományt úgy kell elhelyezni, hogy

a) a gépkocsi hátsó részén elhelyezett világító és fényjelzõ berendezések és a rendszámtábla látható legyen,

b) a gépkocsi hossztengelye irányában hátrafelé legfeljebb 1 m-re, oldal irányban legfeljebb 0,4 m-re nyúljon ki,

c) a rakomány szélessége 2,5 m-t ne haladja meg,

d) a rakomány megjelölése feleljen meg a (6) bekezdésben meghatározott rendelkezésnek.


A lap tetejére

48. § A közlekedésben való részvétel külön feltételei

(1) A fém kapaszkodó körmökkel vagy vezetõélekkel felszerelt kerekû jármûvel szilárd burkolatú úton közlekedni és vasúti átjárón áthaladni abban az esetben szabad, ha a kapaszkodó körmöket, illetõleg a vezetõéleket védõabronccsal látták el.

(2) Hóláncot csak havas, jeges úton szabad használni.

(3) Olyan jármûvel, amelyre daru, létra, nem a jármû meghajtására szolgáló erõgép vagy más hasonló berendezés van felszerelve, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha alaphelyzetben rögzítették e berendezésnek azokat a mozgó (lengõ) alkatrészeit, amelyek elmozdulás esetén a jármûvön túlnyúlhatnak.

(4) A külön jogszabályban meghatározott M1, M2, M3, N1, N2, N3 kategóriájú gépkocsiban, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan jármûben, amelynek üléseit biztonsági övvel szerelték fel, az ülésen utazó személynek a biztonsági öv becsatolásával kell magát rögzíteni.

(5) Nem kell becsatolni a biztonsági övet:

a) a hátramenetben közlekedõ gépkocsi vezetõjének;

b) a taxi gépkocsi vezetõjének, ha taxi üzemmódban utast szállít;

c) a mentõ gépkocsi betegellátó terében utazóknak, ha a becsatolás a beteg állapotának romlását okozhatja, a betegellátást akadályozza;

d) a lakott területen menetrend szerinti személyszállítást végzõ autóbuszban;

e) a lakott területen kívül menetrend szerinti személyszállítás végzõ autóbuszban, ha álló utasokat is szállíthat;

f) az autóbuszban szállított 3. életévét még be nem töltött gyermeknek;

g) annak, aki külön jogszabályban meghatározott orvos által kiállított igazolással rendelkezik.

(6) Az autóbusz biztonsági övvel felszerelt ülésein utazókat:

a) az ülésen elhelyezett jelzéssel (161/a. ábra),

b) a jármûvezetõ által,

c) kalauz, idegenvezetõ vagy a csoport vezetõjeként kijelölt személy által, vagy

d) audiovizuális eszközök (pl. videó) útján

tájékoztatni kell a biztonsági övek kötelezõ használatáról.

161/a. ábra

(7) A gépkocsiban vagy a mopedautóban utazó 150 cm-nél alacsonyabb gyermek - a testsúlyához igazodó kialakítású - gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági rendszert kialakításától függõen a jármûnek erre a célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz vagy ennek bekötési pontjaihoz kell csatlakoztatni. A gépkocsi és a mopedautó üléseihez - a vezetõ ülését kivéve - gyermekbiztonsági rendszer szerelhetõ be. Az elsõ üléshez - a jármû szokásos haladási irányával ellentétes irányban - a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhetõ be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák mûködésbe lépését elõzetesen megakadályozták. A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pántokkal) is rögzíteni kell.

(8) A gyermeket nem kell gyermekbiztonsági rendszerben rögzíteni:

a) ha a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása alapján nem alkalmas (az ilyen kialakítású M1, N1, N2 és N3 kategóriájú gépkocsiban a 3 évnél fiatalabb gyermek nem szállítható, illetve a 3. életévét már betöltött és 150 cm-nél kisebb testmagasságú gyermek az elsõ ülésen nem szállítható);

b) ha gépkocsi hátsó ülésén utazik, 3. életévét már betöltötte, legalább 135 cm magas és az üléshez beszerelt biztonsági övvel - testméretéhez igazodóan - biztonságosan rögzíthetõ;

c) ha taxi üzemmódban használt taxi gépkocsi és a személygépkocsis személyszállítást végzõ gépkocsi hátsó ülésén utazik;

d) ha a rendvédelmi szervek gépkocsijában vagy a mentõ gépkocsi betegellátó terében utazik;

e) a menetrend szerinti személyszállítást végzõ autóbuszban;

f) a nem menetrend szerinti személyszállítást végzõ autóbuszban, ha álló utasokat is szállíthat;

g) ha 3. életévét még nem töltötte be és állva utazik az autóbuszban;

h) ha külön jogszabályban meghatározott orvos által kiállított igazolással rendelkezik.

(9) A zárt utastérrel (vezetõtérrel) nem rendelkezõ motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselni. Ilyen jármûvel csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a jármûvezetõ és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel.

(10) Olyan jármûvel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a mûszaki megvizsgálás során az általánosnál alacsonyabban állapították meg [26. § (3) bek.], abban az esetben szabad közlekedni, ha a jármû hátsó oldalán a megengedett legnagyobb sebesség számértékét - kör alakú, 15 cm átmérõjû, 2 cm széles piros szegélyû, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyekkel - feltüntették.

(11) Gépjármûvel, mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel csak olyan pótkocsit szabad vontatni, amelynek vontatását - a hatósági engedélybe tett bejegyzéssel - engedélyezték.

(12) Iskolabusszal abban ez esetben szabad közlekedni, ha:

a) a 20. § (6) bekezdésében meghatározott táblával megjelölték,

b) az ülésekhez biztonsági övet szereltek fel,

c) a 135 cm-nél alacsonyabb gyermeket gyermekbiztonsági rendszerben rögzítették,

d) a legalább 135 cm magas gyermeket biztonsági övvel rögzítették,

e) a szállított utasok ülõhellyel rendelkeznek.

(13) Az (5) bekezdés g) pontjában és a (8) bekezdés h) pontjában meghatározott igazolásnak a következõket kell tartalmaznia:

a) a jogosított neve, születési idõpontja (év, hónap, nap),

b) az igazolás érvényessége lejártának idõpontja (év, hónap, nap),

c) a kiállító orvos neve, névaláírása, bélyegzõ lenyomata,

d) a kiállítás dátuma,

e) a 161/b. ábra szerinti jelzés.

161/b. ábra


A lap tetejére

49. § Megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármûvek

(1) A gépjármû megkülönböztetõ jelezéseket adó berendezéseit csak abban az esetben szabad mûködtetni, ha a feladat sürgõs ellátása, a személy-, élet- és vagyonbiztonság, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik.

(2) A megkülönböztetõ fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármû vezetõje - a rendõr és a vasúti átjárót biztosító jelzõberendezések jelzéseit kivéve - a közúti jelzéseket, továbbá a 24-43. §-okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyõzõdött arról, hogy a közlekedés többi résztvevõje az akadálytalan továbbhaladást lehetõvé tette.

(3) Megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármûvek találkozása esetében - egymás közti viszonyukban - az általános szabályok az irányadók.

(4) A megkülönböztetõ fényjelzést - ha a jármû olyan helyen áll meg, ahol a megállás egyébként tilos - mûködtetni kell. Megkülönböztetõ hangjelzést álló jármûvön használni nem szabad.

(5) A megkülönböztetõ jelzéseket használó gépkocsit tompított fényszóróval lakott területen belül nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.


A lap tetejére

50. § Figyelmeztetõ jelzést használó jármûvek

(1)A jármû figyelmeztetõ jelzést adó berendezését mûködtetni a következõ esetekben kell :

a) ha a jármû

aa) az út vagy közmû építését, tisztítását, fenntartását (javítását),

ab) a települési (kommunális) hulladék, ide értve a szelektíven gyûjtött hulladék összegyûjtését végzi,

b) az aa) pontban meghatározott tevékenységekkel érintett útszakaszon anyagszállítást végzõ jármûvön,

c) a jármûvek hatósági elszállításához, illetve a kerékbilincs alkalmazásához rendszeresen használt jármûvön e tevékenységek végzése közben,"

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végzõ jármû vezetõje, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza,

a) a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyhatja;

b) 22 és 6 óra között - a megfelelõ biztonsági intézkedések (pl. jelzõõr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel - egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal szemben is közlekedhet;

c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;

d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;

e) behajthat olyan útra, vagy övezetbe ahová egyébként behajtania tilos.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jármû esetében a (2) bekezdés a), d) és e) pontját megfelelõen alkalmazni kell, ha ez a tevékenység végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti jármû nem az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végez, a jármû figyelmeztetõ jelzést adó berendezését mûködtetni nem szabad.

(5) A figyelmeztetõ jelzést használó jármûnek a többi jármûvel szemben - az általános szabályoktól eltérõ - elsõbbsége nincs.


A lap tetejére

51. § Útvonalengedélyhez kötött jármûvek

(1) A közúti forgalomban csak az út kezelõjének hozzájárulásával (útvonalengedély), az abban meghatározott útvonalon és feltételek megtartásával szabad részt venni

a) olyan jármûvel, amelynek megengedett legnagyobb össztömege vagy tengelyterhelése meghaladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket (túlsúlyos jármû, vagy tengelytúlsúlyos jármû);

b) olyan jármûvel, amelynek magassága, szélessége vagy hosszúsága meghaladja a külön jogszabályban, illetõleg - rakománnyal együtt - a 47. §-ban meghatározott mértéket (túlméretes jármû);

c) lánctalpas jármûvel.

(2) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg, túlsúlyos, illetõleg túlméretes jármûvel legfeljebb 30 km/óra, lánctalpas jármûvel legfeljebb 15 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

(3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a fegyveres erõk által üzemben tartott jármûvekre.


A lap tetejére

51/A. § A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése

A 13. § (1) bekezdésének g/1. és i/1. pontjában, a 14. § (13) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdésének e) pontjában, a 40. § (9) bekezdésében és a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt vagy az õt szállító jármû vezetõjét illeti meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott, és a jármûvön az engedélyre utaló jelzés van.


A lap tetejére

52. § Veszélyes anyagot szállító jármûvek

(1) Veszélyes anyagot szállító jármûveknek menet közben - egymás mögött - legalább 50 méter távolságot kell tartani.

(2) Veszélyes anyagot szállító jármûvel tilos megállni:

a) lakott területen kívül másik veszélyes anyagot szállító jármûtõl, sátortábortól, tömegközlekedési jármû megállóhelyétõl, elektromos és egyéb távvezetéktõl, valamint nyílt lángtól 50 méteren belül;

b) lakott területen az elõbbieken túlmenõen csatornanyílás (csatorna összefolyó) felett, illetõleg közelében is.

(3) A veszélyes anyagot szállító jármûvel - a részére kijelölt várakozóhely kivételével - tilos várakozni:

a) lakott területen kívül, épülettõl, vasúti átjárótól, útkeresztezõdéstõl, hídtól, aluljárótól, alagúttól 50 méteren belül;

b) lakott területen belül.

(4) A veszélyes anyag szállítása során elõállt rendkívüli veszélyrõl (baleset, veszélyes anyag elszóródása, kiömlése, tûz stb.) a rendõrhatóságot (a legközelebbi rendõrt) haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szállított anyag azonosításához szükséges legfontosabb információkat.

(5) Ha jogszabály szigorúbb feltételeket nem állapít meg, a nem lezárt rakterû veszélyes anyagot szállító jármûvet, valamint a veszélyes anyaggal töltött tartányt szállító jármûvet õrizetlenül hagyni tilos.

(6) Hatályon kívül helyezve!


A lap tetejére

53. § Villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok

(1) A jármûvek közlekedésére vonatkozó szabályok közül nem vonatkozik

a) a 13. §-ban és a 14. § (1) bekezdésének i)-o) pontjában meghatározott jelzõtáblák jelzése a villamosra és a trolibuszra;

b) a 24. § (2) bekezdése, a 25. § (2)-(5) bekezdése, a 31. § (1)-(4) bekezdése, a 32. §, a 34. § (1)-(7) bekezdése, (8) bekezdésének b)-e) pontja és (9) bekezdése, a 35. §, a 36. § (1)-(5) bekezdése, (6) bekezdésének a) és b) pontja, (7) és (8) bekezdése, a 40. § (1)-(6) bekezdése, a 41. § (1)-(5) bekezdése, valamint a 46. § (6) bekezdése a villamosra;

c) az irányjelzésre vonatkozó rendelkezés az irányjelzõ készülékkel fel nem szerelt villamosra.

(2) A forgalomirányító fényjelzõ készülék jelzése a villamosra is irányadó, kivéve, ha a villamosforgalom irányítására külön - fehér fénypontokat mutató - fényjelzõ készülék mûködik.

(3) A villamos, a trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetõje, illetõleg ezzel megbízott alkalmazottja indulási jelet akkor adhat, amikor az utasok fel- és leszállása befejezõdött. Ha a jármû megtelt, a felszállás megszüntetésére történt figyelmeztetés után az indulási jelet meg szabad adni.

(4) A trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetõje elindulási szándékát irányjelzéssel csak akkor jelezheti, ha a jármû összes ajtaja becsukódott.

(5) A villamospótló autóbusz a villamospályán is haladhat. Ebben az esetben a villamos megállóhelyénél levõ járdasziget bal oldalán haladhat és megállhat, továbbá a villamosforgalom irányítására szolgáló külön fényjelzõ készülék jelzését kell figyelembe vennie.


A lap tetejére

54. § Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok

(1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetõleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetõvé teszik - a lakott területen kívüli úton, a fõútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.

(2) Lakott területen levõ olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.

(3) Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.

(4) Kerékpárral

a) lakott területen kívül a fõútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá

b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni nem szabad.

A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint - kell az úttesten áthaladnia.

(5) A kétkerekû kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idõsebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettõnél több kerekû kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast.

(6) A kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani és a kerékpárt hajtó személynek - lakott területen kívül - fényvisszaverõ mellényt (ruházatot) kell viselnie.

(7) Tilos

a) fõútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;

b) elengedett kormánnyal kerékpározni;

c) kerékpárhoz oldalkocsit, valamint - kerékpárutánfutót kivéve - egyéb vontatmányt kapcsolni;

d) kerékpárt más jármûvel, illetõleg állattal vontatni;

e) kerékpáron oldalra kinyúló, elõre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetõt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztetõ tárgyat szállítani;

f) kerékpárral állatot vezetni.

(8) Az (1) és a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés b) pontjában, valamint a (7) bekezdés b)-f) pontjában foglalt rendelkezéseket a segédmotoros kerékpárok - a quad és a mopedautó kivételével - közlekedésére is alkalmazni kell azzal, hogy

a) lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni,

b) kétkerekû segédmotoros kerékpáron utast szállítani,

c) segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni nem szabad.

(9) A három- vagy négykerekû segédmotoros kerékpárral személyt szállítani akkor szabad, ha a jármû vezetõje a 17. életévét betöltötte.

(10) A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.

(11) Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog-és kerékpárutat jelöltek ki a kétkerekû kerékpároknak a kerékpárúton vagy a gyalog-és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem fõútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog-és kerékpárutat jelöltek ki és az úton kerékpár nyomot (158/k. ábra) is kijelöltek - ha a közúti jelzésekbõl más nem következik - a kétkerekû kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.
A lap tetejére

55. § Állati erõvel vont jármûvek és kézikocsik

(1) Állati erõvel vont jármûvel és kézikocsival szorosan az úttest szélén kell közlekedni; ha az ilyen jármû a forgalmat lényegesen akadályozná, azzal a leállósávra, illetõleg - ha közlekedésre alkalmas - az útpadkára kell lehúzódni.

(2) Az állati erõvel vont jármûvet és a kézikocsit éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.

(3) Tilos

a) fõútvonalon állati erõvel vont jármûvel és kézikocsival közlekedni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;

b) fõútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kézikocsival közlekedni;

c) állati erõvel vont jármûvet - az állatok vonóerejét és az útviszonyokat is figyelembe véve - túlterhelni.

(4) A kézikocsival közlekedõ személynek - lakott területen kívül - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverõ mellényt (ruházatot) kell viselnie.


A lap tetejére

56. § Mûszaki hiba

(1) A vezetõ köteles a jármûvet - lehetõleg olyan helyen, ahol a forgalmat nem akadályozza - haladéktalanul megállítani, ha a jármû olyan hibáját észleli, amely balesethez vezethet, különösen ha elromlott a jármû

a) kormányszerkezete,

b) üzemi fékberendezése,

c) összes féklámpája,

d) irányjelzõ berendezése, kivéve ha kézzel megfelelõ irányjelzés adható,

e) bal oldali elsõ vagy hátsó helyzetjelzõ lámpája, kivéve, ha a jármû kivilágítása nem szükséges vagy az elromlott lámpa a távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelzõ ködlámpát kivéve más lámpával helyettesíthetõ.

(2) Az (1) bekezdésben említett hiba elhárításáig a jármûvel - a (3) bekezdésben említett esetet kivéve - közlekedni nem szabad.

(3) A közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszélyeztetõ mûszaki hiba esetében a jármûvel - fokozott óvatossággal, lehetõleg kis forgalmú úton és idõszakban - a legközelebbi olyan helyig szabad közlekedni, ahol a hiba elhárítható. Ha az ilyen mûszaki hiba autópályán vagy autóúton következik be, arról a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetõleg útkeresztezõdésben le kell térni.

(4) Ha a jármû sebességíró mûszere romlik el, a jármû a telephelyre való elsõ visszatérésig, de legfeljebb 24 órán át közlekedhet.

(5) Az elromlott jármûvet - lehetõség szerint - az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos. A jármûvet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között - az álló jármûvek kivilágítására vonatkozó szabályok szerint - ki kell világítani. Ha a vezetõ ezeknek a rendelkezéseknek eleget tenni nem tud (a jármû mozgásképtelen, világító berendezése romlott el stb.), mindent el kell követnie a közlekedés biztonságának megóvása érdekében.

(6) Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon levõ elromlott gépjármûvet - kivéve a kétkerekû motorkerékpárt -, valamint mezõgazdasági vontatót, lassú jármûvet és fel nem kapcsolt pótkocsit elakadást jelzõ háromszöggel meg kell jelölni. Az elakadást jelzõ háromszöget a jármû mögött úgy kell elhelyezni, hogy az elromlott jármûvet a többi jármû vezetõje kellõ távolságból észlelhesse. Az elromlott jármûvet elakadást jelzõ háromszöggel lakott területen is meg szabad jelölni.

(7) Az úttesten levõ elromlott jármûvet az elakadást jelzõ háromszögön kívül meg szabad jelölni mindkét oldali elsõ és hátsó irányjelzõjének egyidejû mûködtetésével vagy villogó narancssárga fényjelzést adó elakadást jelzõ lámpával.


A lap tetejére

57. § Elromlott jármû vontatása

(1) Elromlott jármû vontatása során - a 26. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés megtartásán túlmenõen - fokozott óvatossággal, lehetõleg kisforgalmú úton és idõszakban kell közlekedni. Autópályáról és autóútról az elromlott jármûvet vontató jármûvel a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetõleg útkeresztezõdésben le kell térni.

(2) Elromlott gépjármûvet, mezõgazdasági vontatót és lassú jármûvet vontatni csak olyan jármûvel szabad, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármû tényleges súlyának a felét; ha azonban az üzemi fékberendezés romlott el, vontatásra csak olyan jármûvet szabad használni, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármû tényleges súlyát.

(3) Kétkerekû motorkerékpárt, segédmotoros kerékpárt és kerékpárt vontatni, valamint ilyen jármûvel más jármûvet vontatni tilos.

(4) Olyan jármûvet, amelynek kormányszerkezete romlott el, csak emelve szabad vontatni. Emelve vontatásnál a vontatott jármûvet úgy kell rögzíteni, hogy a megemelt rész oldalirányban ki ne lenghessen. Jármûvet emelve úgy vontatni, hogy a kormányozott kerekein gördüljön, csak abban az esetben szabad, ha a kormányzott kerekeket elfordulás ellen megfelelõen rögzítették.

(5) A vontatott jármûvet olyan személynek kell vezetnie, aki megfelel a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek. Vontatott jármûvön - a vezetõn kívül - személyt szállítani tilos; az emelve vontatott jármûvön még vezetõ sem utazhat.

(6) A vontatórudat, illetõleg a vontatókötelet a jármûveken úgy kell rögzíteni, hogy az le ne szakadhasson. A vontatórúdnak, illetõleg a vontatókötélnek olyan hosszúnak kell lennie, hogy a két jármû kanyarodás közben össze ne érhessen; nem lehet azonban hosszabb, mint a vontatott jármû. Ha a vontatórúd, illetõleg a vontatókötél három méternél hosszabb, azt feltûnõ módon (pl. zászlóval, lámpával) meg kell jelölni.

(7) Olyan jármûvet, amelynek üzemi fékberendezése romlott el, vagy amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kilogrammot meghaladja, csak - a húzó- és a nyomóerõk felvételére egyaránt alkalmas - merev vontatórúddal szabad vontatni.

(8) A vontatott jármû féklámpáját és irányjelzõ berendezését - kivéve ha a jármûvet emelve vontatják - mûködtetni kell, továbbá - éjszaka és korlátozott látási viszonyok között - a vontatott jármûvet is ki kell világítani.


A lap tetejére

58. § Közúti baleset

(1) A balesettel érintett jármû vezetõje köteles a jármûvel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tõle telhetõt megtenni.

(2) Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetrõl a rendõrhatóságot (a legközelebbi rendõrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetõséghez képest gondoskodni kell a nyomok megõrzésérõl; a helyszínt csak az intézkedõ rendõr engedélyével szabad elhagyni. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító jármûvel következett be, a balesettel nem érintett jármûvek vezetõinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendõrhatóságot (a legközelebbi rendõrt) a balesetrõl, közölni kell a jármû narancssárga alapszínû tábláján feltüntetett számokat.

(3) Ha a rendõrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelezõ, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendõri intézkedést kíván, és a rendõrhatóságot (a legközelebbi rendõrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett jármûvek vezetõinek a rendõri intézkedést meg kell várniuk.
A rendõrhatóság értesítése, illetve rendõri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelezõ felelõsségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlõen igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármû vezetõje nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelõsségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen a biztosítónak bejelenteni.

(4) Ha - akár a (2), akár a (3) bekezdés alapján - rendõri intézkedés válik szükségessé, a rendõri intézkedés megtörténtéig a vezetõnek szeszes italt fogyasztania tilos.

(5) Személysérülést okozó baleset, illetõleg jármû kigyulladása esetében a balesettel nem érintett jármûvek vezetõi is kötelesek a tõlük elvárható segítséget nyújtani. Tûzoltókészülékkel ellátott jármû vezetõje a készüléket a kigyulladt jármû oltásához köteles rendelkezésre bocsátani.

(6) A forgalom zavartalanságát - a lehetõséghez képest - baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell.

(7) A baleset folytán megsérült jármû közlekedésére, kivilágítására és vontatására az 56. § (2)-(7) bekezdésének, valamint az 57. §-nak a rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.


A lap tetejére

59. § A jármûvek eltávolítása

(1) A rendõrség, a közterület felügyelet, a közút kezelõje - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a jármûvet, amely

a) a 15. § (9) bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítõ táblával ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzõtábla hatálya alá esõ területen szabálytalanul várakozik,

b) a 37. § (4) bekezdésében, továbbá a 40. § (1)-(2) és (5) bekezdésében, valamint a (8) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott megállási tilalom megszegésével, vagy a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,

c) kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,

d) a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott, jelzõtáblával (115. és 115/a. ábra) vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik.

A jármû elszállításáról a közterület felügyeletnek, illetve az út kezelõjének a rendõrséget is értesítenie kell.

(2) Közveszély vagy elemi csapás elhárítása, illetõleg az ebbõl származó kár csökkentése érdekében, valamint a közút különleges igénybevétele esetében a rendõrhatóság felhívhatja az üzemben tartót a jármû eltávolítására. Ha az üzemben tartó a kellõ idõben közölt felhívásnak nem tesz eleget, a rendõrhatóság a jármûvet az üzemben tartó költségére eltávolíttathatja. Ha az üzemben tartó a jármû eltávolítására elõzetesen nem hívható fel, a rendõrhatóság a jármûvet saját költségére távolíttathatja el; az üzemben tartót a jármû eltávolításáról ilyen esetben is értesíteni kell. A jármûvet a tûzoltóság is eltávolíthatja; errõl azonban a rendõrhatóságot is értesítenie kell. E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a baleset folytán megsérült és elhagyott jármûvek eltávolítására is.

(3) Azt a hatósági jelzéssel nem rendelkezõ jármûvet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, fõútvonalon tilos, mellékútvonalon - közterület-használati engedély nélkül - legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt jármûvet a rendõrség, a közterület felügyelet, a közút kezelõje - a tulajdonos költségére - eltávolíthatja."

(4) A közúti forgalom ellenõrzése során

a) a közúti forgalom ellenõrzését végzõ berendezést;

b) azt a jármûvet, amelyben a közúti forgalom ellenõrzését végzõ berendezés üzemel

a közúton úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos és jármû forgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott jármû a jármûforgalom elõl elzárt területen, továbbá a közútnak azon a részén is elhelyezhetõ, ahol a jármûvek megállása vagy várakozása tilos.
A lap tetejére

60. § A jármûvet javító mûhelyre vonatkozó rendelkezések

(1) A jármû biztonsági berendezéseinek javítását, karbantartását, illetõleg ellenõrzését végzõ vállalat (szövetkezet, kisiparos stb.) felelõs azért, hogy a javítást, a karbantartást, illetõleg az ellenõrzést szabályszerûen elvégezték.

(2) A javítást végzõ vállalat (szövetkezet, kisiparos stb.) köteles a rendõrhatóságnak haladéktalanul bejelenteni a tudomására jutott olyan jármûrongálódást, amelyrõl alaposan feltehetõ, hogy személysérüléssel járó baleset folytán keletkezett.


A lap tetejére

61. § A jármûvek üzemben tartóira vonatkozó külön rendelkezések

(1)-(2) Hatályon kívül helyezve!

(3) Veszélyes anyagot szállító jármû üzembentartója köteles gondoskodni arról, hogy a jármû vezetõje megfelelõen képzett legyen (az adott szállításhoz megfelelõ bizonyítvánnyal rendelkezzen), a szükséges tudnivalókat ismerje, és a jármû az elõírt felszerelésekkel rendelkezzen.

(4) A 60. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség vonatkozik a jármûvet üzemben tartó közületi szervre is, tekintet nélkül arra, hogy a közületi szervnek van-e saját javító mûhelye.


A lap tetejére

62. § Állatok hajtása (vezetése)

(1) Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illetõleg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illetõleg az útpadkára kell lehúzódni.

(2) Az úton állatot olyan személy hajthat, illetõleg vezethet, aki az állatot irányítani képes és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy és vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Az állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez elegendõ. Az állatot hajtónak, illetõleg vezetõnek - ha a lakott területen kívüli út úttestén vagy leállósávján tartózkodik - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverõ mellényt (ruházatot) kell viselnie.

(3) Vasúti átjárón állatokat csak kisebb - legfeljebb 10 állatból álló - csoportokban szabad áthajtani.

(4) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az állat, illetõleg állatcsoport bal oldalán elõre fehér vagy sárga fényt, hátra piros vagy sárga fényt adó, a jármûvek vezetõi által kellõ távolságból észlelhetõ lámpát kell vinni.

(5) Tilos

a) fõútvonalon állatot hajtani, illetõleg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;

b) állati erõvel vont jármû bal oldalához és más jármûhöz állatot, valamint állati erõvel vont jármû után kettõnél több állatot kötni;

c) állatot az úton õrizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon.

(6) Állatot az út közelében - magánterületen is - csak oly módon szabad tartani, hogy az útra ne juthasson.

(7) Az e §-ban foglalt rendelkezések - a (2) bekezdés elsõ mondatát kivéve - nem vonatkoznak a kutyának pórázon való vezetésére; a kutyát pórázon vezetõ személyre a gyalogosokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.


A lap tetejére

63. § Az utak igénybevételével kapcsolatos egyéb szabályok

(1) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezõ veszély elhárításáról gondoskodni, illetõleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyrõl a közlekedés többi résztvevõjét tájékoztatni.

(2) Földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás elõtt a jármûrõl a rátapadt sarat - amely a szilárd burkolatú utat beszennyezheti - el kell távolítani.

(3) Tilos az úton olyan tárgyat csúsztatni, illetõleg vontatni, amely ezáltal az utat megrongálhatja.


A lap tetejére

64. § Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben említett kivétellel - az 1976. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejûleg a közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet, valamint az ennek módosítása, illetõleg kiegészítése tárgyában kiadott 1/1965. (I. 9.) BM-KPM együttes rendelet, 1/1966. (VI. 24.) BM-KPM együttes rendelet, 1/1967. (II. 9.) BM-KPM együttes rendelet, 3/1968. (V. 26.) BM-KPM együttes rendelet, 1/1971. (I. 29.) BM-KPM együttes rendelet, 2/1971. (VII. 1.) BM-KPM együttes rendelet és 5/1974. (XI. 12.) BM-KPM együttes rendelet hatályukat vesztik.

(2) Hatályon kívül helyezve!


A lap tetejére

65. § A jármûvekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Hatályon kívül helyezve!

(2) Ahol korábbi jogszabály - a közúti közlekedéssel kapcsolatban - munkagépet (önjáró munkagépet) említ, ezen lassú jármûvet kell érteni.


A lap tetejére

66. § A közúti jelzésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Hatályon kívül helyezve!

(2) A villamos-, a trolibusz- és az autóbuszmegállóhely jelzésére korábban alkalmazott táblák - kicserélésükig - továbbra is érvényesek.


A lap tetejére

67. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 91/671/EGK irányelve (1991. december 16.) a 3,5 tonnánál könnyebb jármûvekben a biztonsági öv kötelezõ használatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl, a közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeirõl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelettel együtt;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/20/EK irányelve (2003. április 8.) a 3,5 tonnánál könnyebb jármûvekben a biztonsági öv kötelezõ használatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló 91/671/EK tanácsi irányelv módosításáról, a közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeirõl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelettel együtt;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelve (2004. április 29.) a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekrõl, III. melléklet 2.1. pont.


A lap tetejére

Elsõsegély vizsga és tanfolyam